Erdélyi csoda: a tordai sóbányától mindenkinek leesik az álla

2016. augusztus 17. 21:17 - Hello Magyarok!

dsc0206.JPG

Laslavic Tímea

Az ember lélegzete is eláll, amikor a tárnák bármelyikébe belép: annyira fantasztikus az erdélyi Torda városában található sóbánya. A néhány évvel ezelőtt közel 7 millió eurós beruházással felújított és turisztikai célokra átalakított sóbánya mai sikeréről azt mondják: ezzel a projekttel sóbányából aranybányát csináltak. Annyi a látogató és ebből következően a bevétel ezen a helyen, amiről túlzás nélkül kijelenthető: ez végre egy olyan pont Romániában, ahol a turizmus minden várakozást felülmúlóan működik.

dsc0799.JPG

A tordai sóbánya környéke (Fotó: Laslavic Tímea)

1mainentrance.JPG

A főbejárat (Fotó: Ananie Hirișcău)

Torda (románul: Turda) a romániai Kolozs megyében, Kolozsvártól mindössze 35 kilométerre fekszik. A város szélén található sóbányáról azt tartják, hogy itt már a rómaiak idején is folyt kitermelés - erre azonban nincsenek bizonyítékok. Mindenesetre az írásos emlékek felbukkanása után ez az egyik legjelentősebb sóbánya volt Erdélyben: a munkálatok 1690-ben kezdődtek meg és a XVIII. században igazi fellendülésnek voltak tanúi a helybéliek. Hanyatlása 1840 után kezdődött, egy konkurens és sokkal modernebb bánya fejlődése kapcsán. Aztán az első világháború után állami monopólium alá került és a tevékenység folyamatosan csökkent, majd 1932-ben le is állt a kitermelés. Addig mindössze egy százalékát bányászták ki az itt található sónak, és ha a kitermelés egyszer folytatódna, innen akár száz évig is el lehetne látni az egész világot - állítják. A második világháborúban a város lakossága itt keresett menedéket a légitámadások elől, aztán a bánya szinte teljesen feledésbe merült. 

copyofan1868.JPG

Falba vésett évszámok: látni, egyes években milyen mélyen jártak a bányászok (Fotó: Ananie Hirișcău)

A tordai sóbányát 1992-ben nyitották meg újból, de kizárólag turisztikai és gyógykezelési céllal. Le volt robbanva azonban és igazából nem volt alkalmas egyik célra sem; már olyan értelemben, hogy nem volt rendesen kiépítve a közönség fogadására. Aztán a helyi önkormányzat hosszútávú projektet írt és a 2008-2009-es években részben európai, részben helyi alapokból igen professzionálisan felújított és 2010 januárjában felavatott és megnyitott tordai sóbánya ma már  merőben másként fest.  

minarudolf9.jpg

A Rudolf tárna (Fotó: Ananie Hirișcău)

Júliusban, az egyik legforgalmasabb hónapban látogattam meg a bányát és egyáltalán nem csalódtam a látottakban. Már a felújítása óta minden évben tervben volt útba ejteni, de csak idén sikerült. Minden kétséget kizáróan a mai turisztikai igényeknek megfelelően szervezték meg! Most két bejárata van és bármelyiket használhatjuk. A város felől, a központtól negyedórás sétával közelíthető meg a régi bejárat, amelytől a Ferenc József Alagúton át vezet út a két fő tárnához. De van egy másik is, amely a város szélén, a dörgői sós vízű strand mellett található: ez tulajdonképpen a főbejárat. Innen 45 méteren keresztül lépcsők vezetnek le a bányába. A föld alatt liftek is segítik a közlekedést, a nagy érdeklődésre való tekintettel azonban elég hosszú sorok várakoznak előttük, így aki bírja a lépcsőzést, válassza inkább azt. Fontos tudni továbbá, hogy több nyelven (köztük magyarul) beszélő idegenvezetők is vannak a sóbányában, illetve van audioguide is. 

A fő attrakció természetesen a két legnagyobb tárna: a Terézia és a Rudolf tárna. Ezek egymás mellett helyezkednek el, neveiket Mária Terézia királynőről és Habsburg-Lotaringiai Rudolf főhercegről kapták, megnyitásukkor ugyanis a sóbánya osztrák vezetés alatt állt. A látogatók egy része ma a bányát turisztikai céllal keresi fel, de rengetegen érkeznek gyógykezelésre is: az itteni mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti betegségekben szenvedőknek ajánlott. De ezen felül is egészséges: jót tesz például a cigarettázóknak és a szennyezett nagyvárosokban lakóknak. 

A benti hőmérséklet állandóan 11 Celsius fok körüli, ezért tanácsos zárt cipőben és egy vastagabb felsővel, esetleg kabáttal felvértezve lemenni a bányába. A javaslat szerint gyógykezelésért egy teljes hétig Tordán kell tartózkodni és naponta három-négy órát a sóbányában eltölteni. Ha mozgunk közben - lépcsőzünk, vagy asztaliteniszezünk - akár két óra is elegendő lehet, a fizikai erőkifejtéssel egy időben ugyanis sokkal hatékonyabban jut be a szervezetbe a friss levegő. Ezért a Rudolf tárnát is és a Terézia tárnát is úgy rendezték be, hogy mindenki találjon magának elfoglaltságot a többórás itt tartózkodás alatt: a Rudolf tárnában van - mint említettem - asztaltenisz, továbbá minigolf, teke, billiárd és egy panorámás óriáskerék. A trapéz alakú tárna rendelkezik egy erkéllyel is, amely szigorúan csak azoknak ajánlott, akiknek nincs tériszonyuk és van merszük lenézni a mélybe. De van itt amfiteátrum is, ahol különböző előadásokat szoktak szervezni, illetve filmeket is vetítenek.

A Terézia tárna nekem még jobban tetszett, ebben ugyanis egy földalatti, nyolc méter mélységű, magas sótartalmú tó is van. Ezt a beszivárgó víz hozta létre és  most csónakázni lehet rajta. Ha felpillant az ember, szinte szédül: a magasban látható, honnan indultak el annak idején a bányászok és hogyan haladtak harang alakban lefelé. Lélegzetelállító látvány, és különösen érdekes, amikor egy-egy sókristály hullik be a vízbe. Ez a tordai sóbánya legrégebbi tárnája, itt 1690 és 1880 között a vízszintes kivágás módszerével folyt a kitermelés. A munka befejezése után a most mintegy két kilométer hosszú Ferenc József szállítási alagút meghosszabbításából származó törmeléket itt helyezték el - így alakult ki az a sósziget, amelyről most a csónakokkal elindulhatunk utunkra, akárcsak egy kikötőből.

Van egy kisebb, a közönség elől elzárt tárna is: az 1740-ben megnyitott József tárna. A Ferenc József alagúttal egy szinten lévő erkélye az egyetlen hely, ahonnan valamelyest rálátást kapunk. Ez is harang alakú és II. József császárról kapta a nevét. Formájának és elszigetelt fekvésének köszönhetően itt egy különleges jelenségnek lehetünk tanúi: az elkiáltott szavak akár egy tucatszor is visszhangzanak, így ezt a helyet a Visszhangok termének nevezték el és nagy attrakciónak számít a tordai sóbányában. Lánykérés is volt már itt - nem is egy.

dsc0752.JPG

Kiállított régi tárgyak (Fotó: Laslavic Tímea)

A sóbánya egyben bányászati múzeum is. Különösen érdekesek például azok a középkori felszerelések, mint az emelőszerkezet, amely 1865 táján készült fenyőfából és jó állapotban maradt fenn. Négy karja van és mindegyiket egy vagy két ló forgatta váltásban, így került mozgásba a kenderből készült kötél, amellyel kiemelték a kibányászott sót.

5crivaculextractionmachine_1.JPG

Az emelőszerkezet (Fotó: Ananie Hirișcău)

Nekem különösen tetszett a Névsorolvasás termében lévő, sóba faragott oltár, ahol hetente tartott istentiszteletet egy lelkész: ezeken részt vett a sóbánya vezetősége és a helyi nemesség; a műszakváltások előtt pedig itt imádkoztak a bányászok. Fantasztikusan néz ki a szoborra és a keresztre sóval borított hálóból készült lepel, mely a turistákat védi,. Az oltár termében történt a munkások névsorának felolvasása a munka megkezdése előtt és a befejezése után. Az oltárt és annak termét az 1700 körül megépült Gazdagok lépcsője segítségével közelíthetjük meg: a fából készült lépcsőt a nemesek használták akkor, amikor meglátogatták a bányát, innen ered a név. Ez is különösen tetszett, itt látható a legjobban, miként borít be mindent a só. 

3scarabogatilor.JPG

A gazdagok lépcsője (Fotó: Ananie Hirișcău)

dsc06722.JPG

Igazán művészi hatást kelt a lerakódott sóréteg (Fotó: Ananie Hirișcău)

Van mit látni, van mit csinálni lenn a sóbányában - és szinte hihetetlen, de még Wi-Fi is működik a mélyben! Aki erdélyi körútra indul vagy akár csak Kolozsváron jár, ki ne hagyja a tordai sóbányát. Forgalmasabb napokon akár 2-3000 látogató is megfordul itt, mi láttunk sok-sok külföldit is, rengeteg volt a szervezett csoport is. A romániai turisták után a második helyen nem meglepő módon éppen a magyarországiak állnak, a harmadikon pedig a sóbányákban igen jártas lengyelek - tudtuk meg az idegenvezetőtől. A környék is nagyon szép - hogy csak a Tordai-hasadékot említsem - így a közelben kisebb-nagyobb kirándulásokra is nyílik lehetőség. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!

Eredeti cikk: Erdélyi csoda: a tordai sóbányától mindenkinek leesik az álla

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://hellomagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr2510423080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.