Izland és a feminizmus 1.: Száz éve szavazhatnak az izlandi nők

2015. június 19. 19:06 - Hello Magyarok!

izli.jpg

Nagy Ibolya

Ma egy évszázada Izland fontos lépést tett a nemi egyenjogúság felé vezető úton: 1915-ben ezen a napon kapták meg a nők a szavazati jogot. 

Az eseményre több módon is megemlékeznek: az év folyamán 100 különböző, nőkkel kapcsolatos programot szerveznek országszerte – legyen ez önvédelmi tanfolyam, koncert, iskolai előadás, vagy egy csak erre az alkalomra piacra dobott egyedi tervezésű bélyeg -, valamint a június 19-ét a „Női Jogok Napja”-ként ünnepnappá nyilvánították és a délutáni munka helyett különféle programokon vehetnek részt az érdeklődők.

A szavazati jog elnyerése hosszú folyamat volt. 1882 előtt csak azok a férfiak szavazhattak, akik rendszeresen adót fizettek, valamint telekkel és vagyonnal is rendelkeztek, és már egy bizonyos életkor fölött voltak. Ebben az évben kapták meg a nem munkásosztályhoz tartozó nők és hajadonok a jogot, hogy a helyi választásokon részt vegyenek. A Reykjavíkban és Hafnarfjördurben élő nők 1908-tól szavazhattak a kerületi választásokon, majd két évvel később ezt kiterjesztették az egész ország lakosságára. A parlamenti választásokon a nők 1915-től vehetnek részt, bár 1920-ig csak a 40 év fölöttiek voksolhattak. 

1975. október 24-én az ország összes nője egy emberként vett részt a „szabadnapon”, egy egész napos tüntetésen, amelyet a nők gazdasági egyenlőségéért szerveztek. Egy évvel később a parlamentben megszavazták azt a jogszabályt, amely a nők számára garantálta a férfiakéval egyenlő fizetést, amit a gyakorlatban sajnos a mai napig sem sikerült megvalósítani.

Csupán öt évvel ezután megválasztották Izland - és Európa - első női elnökét, Vigdís Finnbogadóttirt, aki szemben állt az akkori elvárásokkal: elvált anyaként nevelte gyermekeit, tagja volt egy színjátszó körnek és mindemellett annyira népszerű politikus volt, hogy háromszor választották újra.

Jóhanna Sigurdardóttir - azon kívül, hogy a világ első nyíltan leszbikus miniszterelnöke volt - 2009 februárjától 2013.májusáig vezette az országot. A 2008-as gazdasági csőd után lépésről lépésre építette fel Izlandot egy újra működőképes állammá.

A 100 esemény, amit a női jogok ünneplésére szerveznek, egyszerre állít emléket a már megvalósított céloknak és hívja fel a figyelmet arra, hogy a teljes nemi egyenjogúság eléréséhez még további törekvések szükségesek. Hiába áll Izland a társadalmi egyenlőségre vonatkozó lista első helyén évek óta, az ország női nem adják fel, amíg minden tekintetben ugyanazon a szinten nem állnak a férfiakkal.  

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Eredeti cikk: Izland és a feminizmus 1.: Száz éve szavazhatnak az izlandi nők

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr197557902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.