Szeszélyes évszakok, avagy ki látta a belga nyarat?

2015. június 24. 10:59 - Hello Magyarok!

keiemelt.jpg

Ádám Edina

Újra és újra meg kell állapítanom, hogy Belgium maga lenne a földi paradicsom, ha kicsit szerencsésebb éghajlattal lenne megáldva. A jó idő minden helynek jól áll, de ahol relative ritka, hogy nem esik az eső, tiszta az ég, süt a nap ÉS meleg is van (egyszerre), ott ez egészen sokkoló felismerés tud lenni. Mint a csúnya lány a tévéből: lekerül róla a fogszabályzó és a rettenet szemüveg, és rögtön mindenki elalél. Brüsszel, Gent, Antwerpen és még sorolhatnám, mediterránabb lesz Rómánál, ha beüt a meleg.

Vagyis nem arról van szó, hogy itt nincs nyár. Csak nem olyan, mint amin felnőttem, hogy nagyjából május végétől nagyjából szeptember elejéig majdnem minden nap lehet menni a strandra. Itt nem egy nagy egybefüggő időszak a nyár, hanem több rövid, de intenzív nyári kaland laza füzére. Az átlaghőmérsékleg 17 fok, bő csapadékkal, ezt szakítja meg időnként egy-egy 25-30 fokos ragyogó nap.

foto_1.jpg

Eddig nem túl izgalmas, hiszen előre tudhattam, hogy időjárásilag mire számíthatok, ha egy Északi-tenger partján fekvő országba költözöm. Az első itt töltött – úgynevezett nyár – ettől persze traumatikus élmény volt, de azóta többé-kevésbé hozzászokott a hőháztartásom. Ami ennél érdekesebb, hogy mit vált ki mindez az itt élőkből. Amikor először jártam Rómában, nem fért a fejembe, hogy a rómaiak hogy tudnak olyan közömbösen elhaladni a Colosseum és társai mellett anélkül, hogy akárcsak felnéznének, és arról már nem is beszélve, hogy tátott szájjal lessék, mint én. Na, én anno otthon, pont így voltam a nyári jó idővel, mint a rómaiak a Colosseummal: nem is tűnt fel. Itt viszont szinte nevezetesség. Kincs, ami néha van.

foto2.jpg

Alap például, hogy a lakásodnak legyen kertje, vagy terasza. Bár évente nettó két-három hétig lehet úgy istenigazából kihasználni, mert vagy túl hideg van ahhoz, hogy az ember kint ücsörögjön, vagy esik az eső, de mégis, ez fontosabb szempont, mint az, hogy legyen benne mosógép. Terasz, az KELL. Nehogy már ne legyen hol grillezni, ha az idő megköveteli. Árgus szemekkel lessük az időjárás-előrejelzést, és ha egy napra 25 fokot, vagy a feletti hőmérsékletet jósolnak, égnek a vonalak, mennek a last minute meghívók, aztán az ég füstfelhőbe burkolózik, és száll a sült kolbász illata, mert minden kertben és teraszon kötelezően grillezés folyik (már ahol a házirend ezt kifejezetten nem tiltja). A közterek hirtelen megtelnek, előkerülnek a színes bermudák, akinek nincs terasza vagy kertje, az az utcára pakolja ki a székeket, és ott piknikezik, vagy kimegy a legközelebbi parkba fürdőruhában napozni.

foto3.jpg

Ha pedig a hőmérő higanyszála 30 fok felé kúszik, akkor aztán végképp elszabadul a pokol. Az újságok hőségriadót fújnak, a tévében a kiszáradás veszélyeit ecsetelik, aki újonc, és még nincs kerti grillsütője, rohan a barkácsáruházba, hogy megvegye az utolsót. Lebénul az országban a közlekedés is, mert mindenki hajt a tengerre. Az utak mentén ugyanúgy lerobbant autók, mint télvíz idején, csak most nem a téligumi hiánya okozza a gondot, hanem a felforrt hűtővíz. 

Apropó, autók. Belgiumban nem csak az egy főre jutó teraszok száma nagy, meglepően sok a kabrió is, és száraz időben 18 fok felett már bőven lobognak a hajak. Ami nem is olyan meglepő, hiszen a belgáknak más a melegérzetük. Például jobban szeretnek az Északi-tengerben lubickolni, mint a 24 fokos Balatonban szocializálódott, ideszakadt magyar.

foto4.jpg

Idén egyébként egyszer már volt egy forró nyári nap, ami két hete, pénteken reggel kezdődött és este hétig tartott. A 31 fokos csúcshőmérsékletnek egy jó kis viharos esőzés vetett véget. Másnapra tíz fokot esett a hőmérséklet, és azóta is 12 és 22 fok között ingadozik. Az említett pénteki napra eső nyáron, meglepően kicsi volt a forgalom reggel a városban. Mint utólag megtudtam, sok belga szabadságot vett ki erre a napra. Itt nemcsak külföldiként tanulja meg az ember értékelni a jó időt, hiszen a trópusi meleg a helyieknél is eseményszámba megy, amit ki kell használni. Sose lehet tudni, hogy mikor lesz még egy ilyen, de az ember várja, mint egyéjszakás kaland után a telefonhívást. Az esélye kicsi, de nem kizárt, még ha tudjuk is, hogy tartós kapcsolat sose lesz belőle.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Eredeti cikk: Szeszélyes évszakok, avagy ki látta a belga nyarat?

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr67569416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.