Kontent • 11 nap
A ceglédi Bede keleti szélén - a Büdös-értől északra - a középkorban templom volt, faluval, temetővel. Az itt elveszett templom romjainak pontos helye a mai napig nem tisztázott.
....A középkor homályába vesző időkben, a mai Cegléd keleti szélén - a Büdös-érnél - egy vélhetően Böde nevű kis település húzódott meg a régi vízállás feletti lankán. A faluban egy aprócska kőtemplom állt, a templom körül temető terült el, ahol generációk nyugodtak békében.
A régi falu lakói egyszerű emberek voltak: földművesek, kézművesek és pásztorok. Történetüket nem írták krónikák, de életük nyomát megőrizte a föld. A századok viharai - hadjáratok, járványok és végül az idő könyörtelen sodrása - eltüntették a kis települést, a templom is romba dőlt, s annak köveit a föld takarta el.
Ma már csak a szóbeszéd emlékezik meg róla. A templomrom egyszer már előkerült, majd újra nyoma veszett, hajdani helyéről csak feltételezések, fennmaradt elbeszélések szólnak.
Egyesek szerint a felszín alatt még mindig ott rejtőznek a templom kövei, mások szerint már minden nyomát elmosta az idő....
1910 és 1978-körül is kerültek elő innen régi pénzek, melyek akkor elkallódtak. Azok közül egy Árpád-kori, III.Béla rézpénz, ami hátramaradt, de az is csak egy ideig.
Részemről történő adatgyűjtést követően még tavaly jutottam el ahhoz a személyhez, aki 2015 körül a ceglédi Bedében az egyik dűlőút melletti szántóföldön egy ezüstnek látszó, régi pénzérmét talált, amit "Bedei-dénár"-nak neveztem el.
A 2015 körül talált Bedei-dénárról készült utólagos fényképfelvételek közül (blog fotó):
A megtaláló elmondásából, aki inkább névtelen akart maradni:
"... Olyan 2015 körül a ceglédi Bede területén, az egyik dűlőút mellett, a szántóföld szélében, az úthoz közel, találtam egy réginek tűnő érmét, amit azóta őrizgetek.
Az érme a megtaláláskor csillogóan ezüst színű volt, azért is vettem észre, de azóta már elvesztette a színét és megfakult.
Ezen kívül semmi mást nem találtam, csak ezt az egy darab érmét.
Talán megvan még valahol ez az érme, majd megpróbálom előkeresni..."
- névtelen személy elmondása, 2024.
A megtaláló a közeli elveszett templomromról még csak hírből sem hallott, arról meglepődve tőlem értesült.
Az illetőnknek a kb. 10 éve talált érmét végül - hónapok elteltével - sikerült előkeresnie, így lehetőség nyílt az érméről fényképeket készíteni. A megtaláláskor képek nem készültek.
A szóban forgó érmedarab, amit volt szerencsém megtekinteni - alig fért el az ujjamon, mégis megéreztem az idő súlyát:
Utólagos azonosítást követően vélhetően egy Hunyadi Mátyás (Matthias Corvinus, 1458-1490) dénárról lehet szó, ami egy ezüst dénár lehetett, amely a megtalálást követő években megfakulhatott, vagy besötétült. A megtaláló azt nyilatkozta, hogy a pénzdarab az előkerüléskor ezüst színű volt.
Amennyiben jó az utólagos azonosítás, az is előfordulhat, hogy Mátyás király híres Fekete Seregének zsoldját némelykor ilyen ezüsttel is fizethették, mint ami Cegléd Bedénél előkerült.
Bár a Mátyás-kori zsoldfizetés főleg aranyforintban történt, de a gyakorlatban néha ezüstpénzben is fizethettek - attól függően, hogy mi állt rendelkezésre a kincstárban, és milyen pénznem volt elterjedt.
Már máskor is kerültek elő régi érmék a környékről.
Tari Edit régésznő régi leírásai közül:
"...1978 októberében Fehér József a Törteli út mentén, a laktanya és a kiserdő közti területen Árpád-kori pénzeket és temetőt talált. A leletek sorsáról nincsen tudomásom..'
- Tari Edit
A ceglédi laktanya és környéke távlati képen, a Feketehalom irányából, 2024 januárjában:
Hídvégi adatgyűjtése szerint egy Böde, vagy Bedő nevű Árpád-kori falu, annak temploma és temetője volt a laktanya közelében:
Cegléd, Bede
- Hídvégi Lajos, 1984
Tari Edit régésznő Hídvégi adatai alapján 1988-ban kutatta a környéket, melynek során az adott területen felfigyelt egy dombra épült tanyára, amely mellett Árpád-kori edénytöredékeket talált.
A szóban forgó tanya egy dombra épült, amely a dombot teljes egészében befedte, talán ezen a dombon állhatott régen a templom is.
A régésznő tanyában történő adatgyűjtése szerint a 60-as években emésztőgödör ásása során ott embercsontok kerültek elő, köztük egy koponya is, amit visszatemettek.
Vélelmezhető, hogy ezek az előkerült csontok középkori temetőhöz tartozhattak. Konkrét templomromra jelenségére utaló jelek ellenben nem kerültek elő.
Katonai légifotó 1965-ből, amit feliratoztam:
A dombra épült tanya, a tanyánál - egykori elmondás szerint - földforgatás során 1910 körül előkerült kövek, sírok, az akkor ott talált ezüst dénárok és III. Béla rézpénzek (melyek közül 1 db rézpénz meg is maradt), majd ezt követően 1978 körül Fehér József ceglédi lakos által ezen a területen talált Árpád-kori rézpénzek, valamint a Tari Edit régésznő által a dombra épült tanyában végzett adatgyűjtése során az ott lakóktól beszerzett adatok alapján, mely szerint a tanyánál 1960-as években emésztőgödör ásása során embercsontok és koponya kerültek elő, valamint a tanyánál talált Árpád-kori edénytöredékek mind azt látszanak alátámasztani, hogy a bedei templomrom és temetője a szóban forgó tanyahelynél lehetett.
(megj. az előkerült csontokhoz: 1848-ban itt, vagy a közelben zajlott a Bedei-csata is, a közeli Kiserdőben pedig a mai napig német, II.világháborús katonai sírok lehetnek...stb.)
Az említett tanyát 1881. évi térkép már feltünteti, ahol a mai napig is tanya található.
Fennmaradt elmondás szerint a templom romjai 1910 körül valahol a tanyánál kerültek elő, földforgatás során (blog: a tanya abban az időben térképek szerint már régen állt).
Továbbá ettől a tanyától 350 m-re - a Törteli úttól 270 méterre délre - magassági pontot, szintén dombot jelöl régi térkép, ami esetleg még releváns helyként felmerülhet - itt napjainkban bekerített facsemetés található:
Ellenben a 2015 körül Bedénél előkerült Hunyadi Mátyás dénár nem itt, hanem a templomrom felmerült helyétől több száz méterre, a Büdös-ér túloldalán került elő.
A megtaláló utólag is pontosan emlékezett a megtalálási helyre, amit velem közölt is, viszont az érme közvetlen előkerülési helyét nem kerestem fel.
Régi térképek elemzése alapján feltételezhető, hogy a Bedei-dénár feltalálási helyén hajdanán út haladhatott keresztül, az érme akkor veszhetett el, amikor valaki ott áthaladt, vagy megpihent.
Szántóföldek és a laktanya a távolból:
A szántóföldön 2015 körül előkerült középkori érme jelentős, mivel fontos történeti információkat hordoz a környék múltjáról. A középkori emberi jelenlét nyomait jelzi, különösen mivel olyan helyen került elő, ahol ma már nincs látható nyoma egykori településnek vagy építménynek.
Egy ilyen érme a múlt egy darabja, mely kézzel fogható módon kapcsol össze bennünket elődeinkkel. A további eszmei értékét az adja, hogy megőrizte egy letűnt kor művészeti stílusát, nyelvezetét és világnézetét.
A Bedei-dénár, jelenlegi állapotában, utólagos megtekintésének idején:
Információk
Hunyadi Mátyás (uralkodott: 1458–1490) egyik legismertebb érméje az ezüst dénár, amelyen gyakran szerepelt a holló motívum - ez a holló Mátyás címerállata volt és a legismertebb jelképe a "Fekete Sereg" mellett.
A híres holló ábrázolás, amely gyakran egy gyűrűt tart a csőrében - utalás a Hunyadi-család címerére.
A holló valószínűleg Mátyás apja, Hunyadi János címerállatából ered, és a családi legenda szerint a „Hollós” ragadványnév miatt szerepelt a címerükben.
A holló gyűrűvel a csőrében később is gyakori motívum maradt a magyar kultúrában - innen ered például a „Hollós Mátyás” elnevezés is.
A monda szerint Mátyás ifjú korában - mikor még Prágában tanult - egy ellensége elvette tőle a gyűrűjét. Egy holló azonban visszaszerezte azt, és visszarepült vele Mátyáshoz. Ennek emlékére került a holló a családi címerbe, és így az érmére is.
Hunyadi Mátyás idején a veretett érmék ezüst és aranytartalma magasabb lett, így pénzei értékállóbbak voltak, mint sok más korabeli országé, ezzel a lépéssel célja az volt, hogy megerősítse Magyarország gazdasági pozícióját Európában.
Uralkodása alatt több pénzverő hely működött az országban, például Körmöcbánya fő verőhelye volt különösen az aranypénzeknek, Nagybánya, Besztercebánya, Kassa pedig főleg az ezüstpénzek verésére szakosodott.
A Bedei-dénár (Cegléd) - előkerülési ideje 2015-16 körül:
Mivel a ceglédi Bede templomának romjait napjainkban már nem keresi senki, ezért talán ettől az érmétől ismét megmozdult kissé a múlt.
Az 1910 és 1978 évek körül az elveszett templomrom környékén talált pénzek ugyan elkallódtak, de a 2015 körül talált bedei Hunyadi Mátyás dénárt utólagos adatgyűjtést követően sikerült felkutatni és arról képeket is készíteni.
Az itt talált - vélhetően - Hunyadi Mátyás dénár ezüst tanúja a hely történelmének.
A ceglédi Bede titkai pedig még mindig a föld alatt alszanak, arra várva, hogy egyszer újra fény derüljön rájuk.
(remélhetően jó az érme utólagos azonosítása, amennyiben esetleg mégsem, hozzáértők üzenetben, vagy hozzászólásban tudják jelezni , valamint további releváns, egyéb észrevételeket hozzáfűzni)
250424
B.
(u.i.: Ha nincs a blog, ezt az érmét soha és senki nem látta volna.)
