1. Sör. Férfiaknak a legsokkolóbb tényállás: egy korsó sör 8-10 euró között mozog. Az majd 3000 forint. Igen: egy korsó, és nagyjából mindenhol (nem csak a felkapottabb központi helyeken).
2. Do you speak...? Ha angolul próbálunk kommunikálni, keressük meg a bevándorló arcú fekete takarítót. Sokkal inkább, mint az információs ablaknál ülő, vagy banki alkalmazottat. Engem nem egyszer a bevándorlók húztak ki a csávából – ők beszélnek angolul. Egyszóval: valakinek minél magasabb a végzettsége, annál bizonytalanabb a nyelvtudása.
3. Párizs 20 kerületből áll. Egy párizsi elég nagy eséllyel csak azt a kerületet ismeri, ahol él, és még a körülötte lévő 3-4-et. Nem meglepő tehát, ha egy párizsi a két kerülettel arrébb lévő gyönyörű és híres parkot csak hírből ismeri.
4. A párizsi iskolák a tanítás végeztével egy kisebb állatkertnyi tömeget vonzanak a bejáratukhoz: a szülők és dadák egy időpontban veszik fel az összes gyereket... ez néha egy focimeccs hangulatával ér fel.
Egy tömeg várakozik az iskola előtt (Fotó: Szerencsés Hella)
5. Az éppen szült kismamák ugyanúgy néznek ki, mint ahogy a 17 éves énük nézhetett ki anno. Ez egy magyar lány szemével – hosszú évek során tapasztalva – eléggé nyugalmat megzavaró tény.
6. A butikok többnyire 10-kor nyitnak. De! Ez nem azt jelenti, hogy akkor már készen állnak a vásárló fogadására, hanem hogy olyankor még gőzerővel kezdenek porszívózni stb. Ugyanez igaz az árufeltöltésre: a vásárló bocsánatot kérve kerülgeti a munkájukban megzavart (ezért elég morcos) alkalmazottakat, és előfordulhat, hogy a következő sorban meg a felmosó ember körül kell szlalomozni. Hiába, mi csak vendégek vagyunk...
7. A fővárosi vezetők ismerik a KRESZ-t, csak éppen nem szeretik. A piros lámpa az esküdt ellenségük, mindent megtesznek azért, hogy átgázoljanak rajta – még akkor is, ha ezzel hatalmas, órákig tartó dugókat okoznak. Ilyenkor egy rendőr siet a segítségükre és átalakul a tér egy autó-ovivá, ahol a felügyelő bácsi fütyüli a ritmust.
Ilyen az, amikor Párizsban dugó van (Fotó: Szerencsés Hella)
8. A bankban nincsen készpénz. Vagyis van, de nem mindegyikben, és azok is külön kamrás biztonsági beléptető rendszerrel működnek (ha pl. készpénzt szeretnél a számládra tenni, vagy onnan nagy mennyiségben levenni). Tehát az otthon megszokottakkal ellentétben: a bankban pénzt váltani sem lehet.
9. Ha sztrájk van vagy leáll a metró, a párizsiak elveszetten bolyonganak, mint a gazdájukat vesztett báránykák. Ugyanis a megszokott metróvonalakon (vagy busz) közlekednek, igazából forradalmi változást csak az okostelefonok alkalmazásai hoztak. De maguktól nem tudnak eljutni A-ból B-be C-n keresztül.
10. Ez lehet, hogy közhely, de a párizsiak között kevés a kövér ember. Nagyon kevés. Pedig a fene egye a dolgukat, talán még sokkal többen is esznek a McDonald's-ban. Zsírosak a sajtjaik. Igazából ez talán az egyik legnagyobb rejtély itt. Személy szerint én a tömegközlekedéssel (lépcsőzés) és a sok dohányossal magyarázom a dolgot. Meg aztán futni is szeretnek.
11. A következő üzlethelyiségek a leggyakoribbak egy utcában: kávézó, gyógyszertár (utcánként minimum kettő, de inkább minden sarkon egy), pékség, fodrász.
12. Frizura. Előző ponthoz kapcsolódva: a belőtt sérójú néni a buszon, hát az mindennapos látvány. A hatvan felettiek ugyanúgy tartják a szépség-frontot, mint a fiatalabb társaik. Egy fodrászkodás pedig nem olcsó: 30-150 euró között mozog (30 körüli az egyszerű szárítás, 100 felett meg nívótól függően a festés-vágás-szárítás). Egy francia nő haja azonban mindig rendben van. De semmi esetre sem lila, rózsaszín, vagy csúnya rikítós-melíros, ők a natúr, természetes színekben utaznak. Elnézést a többi nemzettől, de ezért franciák: mindenki más 1:0.
A párizsiak adnak magukra (Fotó: Flickr/Sacha Fernandez)
13. A franciák nem nagyon hordanak fülbevalót. Elvétve lyukasztanak csak fület, egyszerűen nem nagyon van benne a hagyományaikban.
14. A francia férfiak nemigen előzékenyek. Talán a '68-as forradalmi időszak óta, amióta a nők több jogot is kivívtak maguknak. Ez tehát ilyen emancipációs hozadék. Lényeg, hogy éppen ezért annyira egyenlőek vagyunk, hogy akár férfiak is lehetnénk, és ugye egy párizsi férfi miért is ne nyomulna egy másik párizsi férfi elé a sorba. Mert ugye azt amúgy sem szeretik.
15. A fővárosi uszodahelyzet rémálom. Sajnos nem régi sztereotípia a"franciák nem szeretnek mosakodni". Első kézből tapasztaltam a lábszagú szaunát, az eldugult zuhanyzót, letört hajszárítót, a penészes plafont és stb., még szerencse, hogy nem pipettával mentem mintát venni... nemcsak köz-uszodát, de magánklub uszodáját is láttam belülről. (Sőt fokozom: nemrégiben 30 eurós belépőjeggyel vettem részt a helyi aquapark szellemvasútján... minden sarkon egy csontváz... húhúúú).
16. Párizsban nincs párizsi. Ezt csak apukám kedvéért:) (kedvenc vicce). OK, mielőtt valaki hőbörögne, létezik hasonló, de az spanyol termék utánzata... és elég sz....
17. A fővárosi naplemente, őszi esős napok, parki madárcsicsergős padok, Szajna parton piknikelő fiatalok, hídon andalgó párocskák – az összes klisé él és virul és lélegzik, mindennap létezik és... képeslapra kívánkozik.
Romantikus (Fotó: Szerencsés Hella)
18. A parkokban nincsen hinta. Lehet, hogy valami hinta lobbi vette meg a jogot százötven éve, vagy ilyesmi, mert csak fizetős, fém hinták vannak... bár pár metrónyira a várostól már van a parkban hinta. Ingyen. Szóval biztos a biznisz miatt.
19. Bár minden sarkon van egy kávézó, meg a sarkok között is, de mégis nagyon, de nagyon kevés az igazán jó kávé. Pedig elvileg a franciák kávés népség... jajj és az a tejes kávé 4,50-5,20 euró között mozog. Nagyon fájdalmas áron.
20. Rendkívül illúzióromboló tény, hogy bár a francia konyha még mindig jó, de inkább a felsőbb éttermi körökben. A hétköznapi francia sok szemetet eszik, mirelit mikrós vacsikat és szendvics ebédeket. Nagyon lehangoló… A Picard lánc egyes boltjaiban például CSAK fagyasztott termékeket árulnak.
21. Valentin napon az információs fényújságon személyes üzeneteket lehet küldeni a másiknak. Elég cukik néha... mint az enyém is:
Valentin-napi fényújság (Fotó: Szerencsés Hella)
22. Nagyon gyakran van Kínát meghazudtoló szmogfelhő a városban. Ha annyira nem is tragikus a helyzet mint ott, de ilyenkor gyakori a fejfájás, szemben pedig a szúró érzés. Sajnos csak elképzelni tudom a hosszútávú hatásokat.
23. Mentalitás: Minden látszólagos vagy gyökeres különbség ellenére a francia és magyar mentalitás eléggé hasonló. Én így látom, legalábbis sok más nemzethez képest... a franciák is hipochonderek és borzasztó sok gyógyszert szednek, elég sok az alkoholista (szigorúan szociális borivó fajta), baromi sokat panaszkodnak, de folyton. Negatívak, sokat dudálnak, és szeretik a hasukat. Talán egy igazi nagy különbség azért van: ők meg tudnak állni, és mindezek ellenére legyintve, egy hangosan dudálós kereszteződés mellett munka után felüdülve, elborozgatva élvezni tudják az életet...
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Francia furcsaságok – avagy a párizsi 'savoir-faire'
