Magyarok Amerikában: honnan indultak és hova érkeztek?

ÉRKEZÉS: ÉV, STÁTUSZ, MOTIVÁCIÓ ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

A nyugat-magyarországiak érkeztek átlagban a legkorábban (1995) az Újvilágba. A Budapestiek és Pest megyeiek 3, a kelet-magyarországiak pedig átlagosan 6 évvel követték őket. (A minta átlag érkezési éve egyébként 1998 volt.) Nem volt számottevő érkezésbeli különbség a korábban ismertetett amerikai régiók szerinti felosztás alapján.

Az érkezési státusz tekintetében minimális különbségeket tudtunk csak kimutatni régiós bontásban, melyek közül az alábbiak érdemelnek figyelmet:

• A Kelet-Magyarországról érkezettek körében volt a legtöbb “kalandor”, ugyanis náluk a legmagasabb (44%) a turistaútlevéllel érkezők aránya. (A teljes minta átlaga 30% volt.) A fővárosból és környékéről érkezettek esetében viszont ugyanez az arány a legalacsonyabb volt (23%). Érdekes módon, a keleti partra érkezettek körében volt a legmagasabb a “turisták” aránya is (35%).
• A munkavállalói vízummal érkezők aránya az USA nyugati partján élők körében a legmagasabb (23%), a keleti partiak körében pedig a legalacsonyabb (11%).

Az Amerikába költözés alapvető motivációban is akadtak érdekes különbségek:

• Az érkezési státusz arányaival meglehetősen korrelálva, a Budapestről keletre fekvő megyékből érkezettek körében a magasabb életszínvonal utáni vágy volt a legmeghatározóbb (30%) tényező. A főváros és környékéről viszont csak az érkezők 17%-a hivatkozott ugyanerre az indítékra.
• Azoknak az aránya, akiket döntően a kíváncsiság vezérelt az Újvilágba, a keleti parton élőknél a legmagasabb (20%), a két part közötti államok magyarjainál pedig a legalacsonyabb (8%)

A jelenlegi állampolgárság tekintetében nem volt semmilyen jelentős különbség régiós szinten, kivéve egy nagyon érdekes jelenséget. Amikor a házastársak állampolgárságát elemeztük, azt vettük észre, hogy az USA belső államaiban élő magyarok körében a leggyakoribbak a vegyes házasságok, azaz egy amerikai és egy magyar egy háztartásban. Valamilyen oknál fogva, a többi régióhoz képest itt sokkal kevesebb magyarnak van magyar származású és/vagy magyar állampolgárságú házastársa.

ELÉGEDETTSÉG ÉS NYELVTUDÁS

Az elégedettség területén nem tapasztalható számottevő különbség régiós bontásban. A korábban már említett, meglehetősen magas jelenlegi amerikai élettel való elégedettség jellemző a minta egészére. Pusztán apró különbségek fedezhetőek csak fel a mintán belül.  Ilyen például, hogy a nyugat-magyarországiak társasági és családi élettel való elégedettsége némiképp magasabb értékeket mutat a kelet-magyarországiakénál.

Ugyanez a két régió közti minimális különbség a válaszadók saját angol nyelvtudásában is fennáll, ami egyúttal magyarázhatja is a fenti elégedettségbeli különbségeket. Roppant érdekes, hogy a válaszadók gyerekeinek magyar nyelvtudásában viszont fordított helyzet áll elő. A keleti országrészből érkezettek gyermekei – a Dunántúlról származó szülők gyermekeihez viszonyítva – jobban beszélnek, olvasnak és írnak is magyarul. A gyermekek angol nyelvtudásában viszont nincsenek különbségek régiós bontásban.

MAGYAR DOLGOK FONTOSSÁGA

Érdekes és inkább csak jelzésértékű különbségeket lehet felfedezni, ha a résztvevők által fontosnak tartott magyar értékeket vizsgáljuk régiós bontásban. A magyar néptánc a belső államokban élő magyarok számára a leginkább, a Budapestről illetve Pest megyéből érkezettek számára pedig a legkevésbé fontos. Hasonló különbségek mutatkoznak a népviselet, a popzene és a népzene vonatkozásában is.  További érdekesség, hogy – a fővárosiakkal ellentétben –  a keleti és nyugati megyékből származók értékei majdnem azonosak, azaz a vidéki magyarok egyformán fontosnak ítélik meg ezeket a magyar dolgokat.

(Kép: PrehryFarkas)

IDENTITÁS ÉS HAZA

Bár nem tapasztathatóak óriási különbségek az identitás területén, annyi azért elmondható, hogy a fővárosból illetve a Pest megyéből érkezettek körében – a többi régióhoz képest – valamivel magasabb (27%) azok aránya, akik magukat “magyar származású amerikaiként” definiálták. (A kelet-magyarországiaknál ugyanez az érték 17%, a teljes minta átlaga pedig 23% volt.)

A haza választásánál is több budapesti és Pest megyei választotta az USÁ-t hazájának, de ebben a kérdésében a legjellemzőbb a kelet-magyarországiak relatív magasabb kötődése Magyarországhoz.  Az innen érkezett résztvevők 23%-a ugyanis csak és kizárólag Magyarországot tartja hazájának. (A minta átlaga egyébként 18% volt, a fővárosiaknak és Pest megyeieknek pedig “csak” 16%-a vallott ugyanígy.)

(Kép: PrehryFarkas)