Lima, Miraflores… gyönyörű modern épületek, előkelő klubok, mesés parkok, pálmafák tövében padok tengeri kilátással. Luxus éttermek, melynek falait a tenger hullámai korbácsolják… De mit találunk a turista negyed határait átlépve?
Lepusztult házak, szemetes utcák. A boltok berácsozva, a vásárlók az utcáról kérik a szükséges árucikkeket, mert a tulajdonos nem kockáztat; egyszóval jobb, ha mindenki a falakon kívül marad. Mindenfelé biztonsági őrök, még az általános iskola bejáratánál is. De ez sem véletlen, sőt sokszor nem is elegendő. Például Lurigancho-n néhány saroknyira a lakásomtól biztosan nem volt az, amikor reggel 7,30-kor – éppen amikor a kisiskolások befelé ballagtak az épületbe, – néhány fegyveres 7-7 golyót eresztett a rendet felügyelő két őrbe.
(Fotó: Körömi Mária)
Mindennapos rablások, utcai lövöldözések. Már szinte fel sem tűnik senkinek. A buszon rengeteg az utas; felszáll 3 rabló, és sorra minden értéket begyűjtenek; egyvalaki próbál ellenállni, erre előkerül a pisztoly, és már dördül is a lövés; véletlenül a sofőrt találja el, a busz ütközik. A bűnözők teljes nyugalommal leszállnak, majd a buszt követő taxival elhajtanak.
Plaza Norte bevásárló központ, délután 2 óra; 20 fegyveres bevonul az áruházba; néhányan felfigyelnek a felfegyverzett tagokra, azonban a párom a kislányával a második emeleten csak a lövésekre kapják fel a fejüket.
Üzenetet kapok a magyar származású Évától, már neki sincs kedve kimozdulni otthonról, mert éppen lelőttek egy nyugdíjas rendőrt az ablaka alatt. Este látom a hírekben, ahogy egy nő a férfi nyomába szegődik, és három lövéssel leteríti áldozatát. Kamera rögzíti az esetet.
Lima turista negyedén kívül élni, főként külföldiként – fehér bőrrel és világos hajszínnel – megtanított néhány alapszabályra. Az első fontos tudnivaló, hogy a perui közhiedelem szerint minden külföldi gazdag; még a bőrünk alatt is pénz van. Éppen ezért nem csak a rablásnak vagyunk nagyobb eséllyel kitéve, hanem általánosságban véve nekünk minden sokkal többe kerül, mint a helyieknek.
A perui barátom általában úgy fog taxit, hogy a sofőr nem láthatja, hogy együtt vagyunk, nehogy ötszörös árat kérjen a fuvarért. Én személy szerint inkább a tömegközlekedést választom, de azért van egy-két tippem a Peruba utazóknak, mielőtt taxiba ülnének.
A reptéren fogható taxik sem biztonságosak! Limába érkezésemkor épp egy ilyen reptéri biztonsági taxit választottam. Engem csak kirabolt, de a városba érkező erdélyi magyar lányt ezen túlmenően még ott is hagyta Lima egy rendkívül veszélyes környékén. Amit megtanultam: mielőtt taxiba ülnék, kérdezzem meg az utca emberétől a szokásos díjat, és csak ezt követően a sofőrtől. Legyen nálam aprópénz; és mielőtt beszállnék az autóba, SMS-ben küldjem el a rendszámot valamelyik ismerősömnek.
Hakan Svensson Xauxa (Fotó: Körömi Mária)
Amikor első alkalommal raboltak ki az utcán, még nem ismertem ezen akciók menetét, de mint az engem kórházba szállító rendőröktől azt megtudtam, csak a szerencsének köszönhetem, hogy még élek. Aznap jelentős mennyiségű készpénzt vettem fel a Western Unionból. Egy saroknyira a pénzfelvevő helytől támadtak meg. Délután három óra volt, az utca tele volt emberekkel, de senki nem avatkozott közbe. És hogy miért van szerencsén, hogy még élek? Mert megpróbáltam védekezni. Akkor még nem tudtam, hogy ezek jól szervezett bandák, és a sarkon fegyveres vár a társára, szükség esetén annak megsegítésére. Ugyan a rendőrök az eset után bevittek a közeli klinikára, de pénz hiányában nem kaptam semmiféle orvosi segítséget.
Ekkor újból sokat tanultam:
A pénzfelvételi helyeket folyamatosan figyelik. A helyi bandák 1 percen belül tudnak minden jelentősebb pénzfelvételről.
- Soha ne legyen nálam több 25-30 soles-nél.
- Ha megtámadnak, azonnal adjam oda az értékeimet védekezés nélkül.
- A rablók bandában járnak, az első üt, a második késel, a harmadik lő.
Zoli, egy magyar férfi, ide nősült; mindenki ismeri a környéken. Bemutatott a helyi bandának, hogy többé ne legyek célpont. Ennek ellenére újra megpróbáltak kirabolni, azonban az újdonsült „barátaim” a védelmemre siettek. Egy fél órával később a két banda tagjai, közel 60 ember vonult ki az utcára felfegyverkezve, és indult a bandaháború.
Csupán két nappal később szétlőtték a bérelt lakásomon a zárat. Szerencsére nem voltam otthon; a pártomat fogó banda egyik tagja azonnal hívott telefonon. Aznap úgy döntöttem, hogy költözöm.
Az új helyemen minden óvintézkedést megtettem a biztonságom érdekében. Itt nem engem, hanem a két gyermekemet rabolták ki.
Az elmúlt években az utcák egyre veszélyesebbé váltak. 2015-ben pedig a 80-as években bebörtönzött terroristák előtt megnyíltak a fegyházak kapui, ami tovább rontotta a helyzetet. Legalábbis most erre fogják az utcán erősödő erőszakot.
Persze mindez senki kedvét ne szegje Limába utazni. Peru sokszínű és gyönyörű. És ha szigorúan a turista zónában maradnak, Lima ezt az arcát nem mutatja meg az oda látogatóknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Így raboltak ki négyszer Limában
