Mediterrán konyha és egészség - sokszor halljuk ezt a párosítást, és nem véletlenül. Tenger, napsütés, olajbogyó, paradicsom és a megunhatatlan feta sajt! Ezek mind a görög konyha alapanyagai, a mindennapi étkezések elmaradhatatlan részei. És akkor a változatos édességről még nem is beszéltünk!
A Földközi-tenger környékén élő emberek milliói a mediterrán étrend szerint élnek. Komoly tudományos kutatások támasztják alá, hogy ezeknek az emberek a körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, mint a más vidéken élőknél. A mediterrán étrend magas flavonoid tartalma révén a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti. Bőséges zöldség- (nyersen és főzelék formájában) és gyümölcsfogyasztáson, rendszeres tej, bor, burgonya fogyasztáson, olívaolaj felhasználásával készült ételeken alapul, de az omega-3 zsírsavak forrásának számító tengeri halakban és diófélékben is gazdag.
NA DE MIT ESZNEK A GÖRÖGÖK?
Mindennapjaikban a görögök rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, halat, tésztát esznek, és elenyészőbb mennyiségű fehér, illetve vörös húst. Megszokott, hogy a háztartásokban főfogásként egytálételt főznek, amihez salátát, kenyeret és feta sajtot fogyasztanak. Levest főételként készítenek (pl. bablevest, hozzá kenyeret és olajbogyót fogyasztanak).
Görögországban nem szokás több fogásos menüt főzni ebédre.
Zöldséget, gyümölcsöt, olívabogyót, halat a heti helyi termelői piacon szerzik be a háziasszonyok. Általában az egész hétre bevásárolnak itt. A nyugdíjasok általában a gyermekeik számára is bevásárolnak, ha azok dolgoznak, és nem tudnak eljutni a piacra. Mivel a zöldségek fontos szerepet játszanak a görög gasztronómiában, ezért a heti nagybevásárlás egyik legfontosabb helye mindenképp a „laiki”, a piac.
Piaci pillanatkép (Fotó: Sztogi)
Görögországra, főleg vidéken jellemző, hogy az emberek a déli vagy esti főtt főételt otthon fogyasztják el. Az éttermek és tavernák inkább a társasági életetet kapcsolják össze az étkezéssel, ezekre a helyekre nemcsak enni járnak délutánonként vagy esténként az emberek, hanem szórakozni és kikapcsolódni. Ha csak bekapnának valamit, és otthon éppen nincs mit enni, akkor a gyrost vagy szuvlákit fogyasztanak leginkább, ezek mellett a pizzériák is közkedveltek a fiatalok körében, ahol sokszor születésnapi gyerekpartikat is rendeznek.
Érdekes, hogy a McDonald’s nem bírt megmaradni a görög piacon, néhány éves mélyrepülés után mára már csak nagyon kevés éttermük maradt fenn Athénben és Thesszalonikiben, illetve néhány turisták által látogatott helyen. Ha gyorsétterem, akkor Goody’s, ami a McDonald’s-hoz hasonló, de görög kézben lévő étteremlánc. Fast food kínálata a görög ízléshez van igazítva, az éttermi fogyasztásnál pedig sokszor papírdobozok helyett porcelántányéron és rendes evőeszközökkel fogyaszthatjuk el ételünket.
GÖRÖG CUKRÁSZDÁK
Görögországban roppant széles az édességek kínálata. Minden településen találunk cukrászdát, amely igényesen kialakított és bőséges választékkal várja vásárlóit. Megszokottak a krémes piskóták, és sütemények, illetve a „syropiasta”, a keleties eredetű szirupos édesség. A cukrászdák érdekessége, hogy a legtöbbjük elviteles rendszerben műkködik, vagy csak 1-2 asztallal áll azok rendelkezésére, akik helyben szeretnék elfogyasztani süteményüket.
Az országban hagyománya van annak, hogy névnapra és születésnapra süteményt visznek az ünnepeltnek. A cukrászdákban a sütemények mellett csokoládét, italokat, aluminium fóliába csomagolt „tyligta” nevű süteményt is kaphatunk, ami egy óriás bonbonra hasonlít leginkább és kilóra árulják. Az édességek nagy jelentőséggel bírnak a görögök számára, és a különböző ünnepeknek külön megvan a maguk sütemény alternatívája is. A közelgő karácsonykor például kourabiedest és melomakaronát, valamint szirupos baklavát is fogyasztanak.
A syropiasta, a cukorsziruppal nyakon öntött édesség már a török hódoltság idején is ismert volt. Ezeknek a süteményeknek a jellemzője, hogy miután megsültek, sűrűre főzőtt cukorsziruppal öntik le, így akár hütőszekrény nélkül is eltarthatóak. A legtöbbje nem tartalmaz krémet vagy olyan hozzávalót, ami rövid időn belül megromlana, így több napig is eltartható. A baklava és a kourkoumbinia alapanyaga egy rétestésztához hasonló leheletvékony tésztalap és darabokra tört dió. A hajszálvékony kataifi pedig egy cérnametélthez hasonló tésztából készül, és belül benne is darált dió található. Ez az alapanyaga a krémmel gazdagított ekmek kataifinek is. A revanit egyben kivétel is a fenti szirupos sütemények közül, hiszen egy lisztből, búzadarából és tejből készült piskótaszerű kevert tészta.
TAVERNA, PSZAROTAVERNA, SZUVLATZIDIKO, PIZZÉRIA
Amint említettem a görögök szórakozásból és kikapcsolódásból járnak éttermekbe, kevésbé a táplálkozás miatt. A tavernákban különböző sültekből, egytálételekből, halakból, salátákból lehet választani. Egyszerre általában több fogást és salátát rendelnek, és mindenki az asztalnál a saját tányérjába szedhet a fogások közül. Leginkább borral vagy retsinával (borszerű ital) kísérik az étkezéseiket, amelyek végén a taverna általában egy ingyenes süteménytállal vagy fagylalttal hálálja meg vendégeinek a fogyasztást.
A pszarotaverna halakra és a tenger gyümölcseire specializálódott taverna. Ilyennel tengerpartokon és kedvelt turista helyeken találkozhatunk gyakrabban.
Felkapottak a szuvlatzidikók, grill éttermek is, ahol helyben grillezett szuvlakit (rablóhús grillen sütve), sült oldalast, sült csirkemellet, fasírtot lehet rendelni. Sült krumplit, különböző salátákat, feta sajtot itt is lehet kérni a húsokhoz, illetve minden adaghoz pitát és kenyeret is felszolgálnak. Ez egy kis taverna, ahová az emberek sűrűbben járnak, és sokszor elvitelre is visznek, vagy otthonra is rendelnek élelmet. Olcsóbb, barátságosabb, gyorsabb és hagyományosabb a tavernákkal szemben.
A pizzéria Görögországban egy teljesen külön műfaj. Kedvelt, mivel eltér a megszokott táplálkozási formától, egy lazább étterem, ahol népszerű tésztaételeket lehet fogyasztani. A legtöbb helyen a hagyományos mozzarella helyett a kedveltebb gouda sajtot teszik a pizzákra. Gyakran rendelnek salátát is a pizzához. Ritkán pékségekben is lehet kapni pizzaszeleteket, de ha pizzáról vagy tésztaételről van szó, a görögök az éttermi pizzériákat választják.
BOUGATSA THESSZALONIKIS, PÉKSÉGEK ÉS REGGELIZŐ HELYEK
Görögországban a reggeli idő egészen 12-13 óráig is eltart, így a pékségek és reggeliző helyek nagyon népszerűek. A kínálat pedig itt is sokszínű. Választhatunk feta sajttal (tyropita) vagy spenóttal (spanakopita) töltött pitát, fánkokat (loukoumas), krémes pitát, hagyományos rétestésztából készült pitákat vagy bougatsát (ez vastagabb rétestésztából készül és leginkább Észak-Görögországban ismert), muffint, piskótaszeletet és kenyértésztából gyúrt szezámmagos perecet (koulouri). Szendvicsek is vannak, de kevésbé közkedveltek, mint a felsorolt péksütemények.
NAGYON GÖRÖG ÜNNEPI RECEPT
Karácsonyi fogás: Töltött csirke májjal, gesztenyével és mazsolával
Hozzávalók:
- egy nagy csirke
- 0,5 kg csirkemáj (szív nélkül)
- 10-12 db. nagyobb sült gesztenye (tisztítva és felaprózva)
- egy maréknyi mazsola
- 1 db. vöröshagyma
- 1 bögre rizs
- 1 csomag zöldpetrezselyem
- olívaolaj
- oregánó
- só, bors
- 4 dl víz (2 dl köretnek és 2 dl sütéshez)
- köretnek: burgonya
A konyhakész csirkét hideg vízben megmossuk és félreteszük, amíg a tölteléket elkészítjük.
Egy serpenyőben olívaolajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát, ha megpirult, hozzáadjuk az apróra vágott csirkemájat. Ha a máj is kezd már pirulni, de még nem kész, hozzáadjuk a rizst, a gesztenyét, a mazsolát, a petrezselyemzöldet és az oregánót. Legvégül sózzuk, borsozzuk, felöntjük 2 dl vízzel és lassú lángon 5-10 percig forraljuk, míg az ízek összeérnek. Ha elkészült a töltelék, levesszük a tűzről és megtöltjük vele a csirke belsejét. Csak háromnegyedéig töltjük a csirkét, mert sülés közben megdagad a rizs és kifolyik belőle. Ha marad a töltelékből, óvatosan tehetünk a bőr alá is. Egy nagy jénai tálba rakjuk a megtöltött csirkét, köré apróra vágott burgonyát teszünk, meglocsoljuk olívaolajjal és vízzel, majd fedővel együtt a sütőbe helyezzük.
Grill fokozaton, 180 fokon megsütjük. A sütési idő függ a csirke súlyától is (kilónként 60 perc). Az utolsó 15 percben levehetjük a tál fedelét, hogy a csirke bőre szép aranybarnára piruljon.
Karácsonyi töltött csirke májjal, gesztenyével és mazsolával (Fotó: Sztogi)
Nos, ha tehetjük, és többször is lehetőségünk adódik Görögországba látogatni, ne hagyjuk ki a cikkben bemutatott ételeket végigkóstolását, hiszen biztosan akad majd olyan kedvenc, amiből nem győzünk majd elégszer venni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Egyél úgy, mint egy görög!
