Brazília napjainkban már nem csak a futball fellegvára, hanem kereskedelmi kapcsolatainak gyors növekedése révén az üzleti életé is. Egy magára valamit is adó európai kereskedőház nemzetközivé válásának első lépéseként manapság már Brazíliában nyit irodát.
Konténerekkel megpakolt hajók tömkelege napi rendszerességgel hagyja el az ország partjait, célba véve többek között Bremerhaven vagy Koper kikötőit. Fejlődésén az EU Oroszországgal szemben felállított mezőgazdasági és kereskedelmi embargója még nagyobb lökést adott – nyílt titok, hogy a BRICS közösség tagjaként a „Nagy Medve” korlátlanul vásárolja mezőgazdasági, hús és egyéb élelmiszer-ipari termékeit.
Szó, mi szó, a nagy világkereskedelmi összeborulás „melléktermékeként” a brazil asszony is kelendő lett az európai férfiak körében. Egyik német ügyfelemet kérdeztem az esetről, szűkszavúan csak annyit mondott: „A brazil nőkből még nem veszett ki az, ami a nyugat-európai hölgyekből igen: a család szeretete és a főzni tudás! Ja, és hát mégiscsak süt a nap az év 365 napjában Brazíliában!”
Egy bizonyos: elgondolkodtató, hogy egyes nemzetek agyonsztárolt konyhai fogásai helyett miért nem foglalkozik a gasztronómia többet a latin-amerikai ország ízeivel?
Brazília fantasztikus szakácstudományának jelene, európai és afrikai gyökereivel nyúlik vissza a múltba. Az ország gigantikus méreteit tekintve nem csoda, hogy az egyes régiók más és más fűszerezést, ízesítést tekintenek tradicionálisnak.
Az igazi brazilok napja rizs és bab nélkül elképzelhetetlen. Ezt a két hozzávalót szívesen fogyasztják reggelire vagy az éjszaka közepén, és ha véletlenül nem jutnának hozzá, akkor olyan, mint ha nem is ettek volna aznap semmit.
Egyik közkedvelt, volt portugál gyarmati kolóniára jellemző nemzeti ételük a feijoada (ejtsd fejzsoádá), mely nem más, mint fekete babos húsragu. Nemcsak mennyei ízeivel ejt rabul, ami egyszerre pikáns és édes, de rendkívül gyorsan elkészíthető (a főzési időt leszámítva). Háziasszony/háziúr barát is, hiszen elkészítéséhez elég mindössze egyetlen edény. Na, jó, meg még egy tányér.
És íme, az elkészítése:
Hozzávalók:
- 250 gramm szárított fekete bab (vagy egy nagy, 500 grammos konzerv bab, ennek hiányában vörös adzuki bab is használható, én is így tettem)
- kb. 500 gramm sertés lapocka
- kb. 500 gramm sertés oldalas
- kb. 100 gramm szalonna
- kb. 100 gramm füstölt kolbász felkarikázva
- kb. 100 gramm chorizo, ugyancsak vékony karikákra vágva
- 3 nagy fej hagyma
- 5 gerezd fokhagyma
- nagy csipet szárított chili paprika pehely
- só és bors
- olaj
- 2-3 darab babérlevél
- 2 ek. fehérborecet
- füstölt paprika (elhagyható)
- Szárított bab használata esetén előző este áztassuk azt be dupla mennyiségű vízzel, majd hagyjuk egy éjszakán át puhulni.
Vegyük elő egyik legmegbízhatóbb, mélyebb falú edényünket, amely fedővel is rendelkezik.
Hevítsünk két-három evőkanál olajat, és süssük üvegesre a húsos szalonnát. Ha kész, merjük ki.
Ezután ugyanebben az edényben, két részletben pirítsuk meg a vastagabb csíkokra vágott sertés lapockát az egyik adag kolbásszal, és sózzuk, borsozzuk. Emeljük ki segéd tányérunkra, majd ismételjük meg a műveletet az oldalassal és a másik adag kolbásszal. Ezt is sózzuk, borsozzuk, majd tegyük a már tányérunkon lévő húshalom mellé.
Ha szükséges, pótoljuk az olajat, és dobjuk rá az apróra vágott hagymát, erre pedig reszeljük rá a fokhagymát. Sózzuk és pirítsuk üvegesre. Dobjuk mellé a húsokat, a szárított chili pelyhet, alaposan keverjük össze és szórjuk rá a csapott evőkanál füstölt paprikát. Öntsük fel az egyveleget vízzel, éppen csak annyival, amennyi ellepi, dobjuk bele a babérlevelet és a fehérborecetet. Jöhet a bab is mellé, ha a szárított verzióból építkezünk, ha viszont konzervből, akkor még várjunk vele, és csak az utolsó fél órában tegyük a raguba. Fedő, majd nagy lángon forraljuk, ha ezt eléri, vegyük lejjebb kis lángra és hagyjuk főni, körülbelül két órán át. Néha azért nézzünk rá, esetleg keverjük meg. Ha úgy látjuk, hogy túl sok a leve, a főzés utolsó negyedét fedő nélkül folytassuk.
A feijoada elngedhetetlen része a rizs, így mellé kínáljunk azt, a hosszú szemű fajtából. Tálaláskor szórjuk meg felaprított, friss petrezselyemmel, koriander szósszal, és felkockázott chili paprikával, valamint cikkekre vágott, édes naranccsal.
Jó étvágyat! Bom apetite!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredet cikk: Savaborsa! – A fenséges feijoada
