Hiába van rengeteg USA-ellenes Magyarországon és a világon, még mindig rengetegen vágynak az amerikai álomra. Sajnos Amerika viszont nem az EU. Földrajzilag ezzel nyilván mindenki tisztában van, ám mégis, amikor a bevándorlásra kerül a sor, annál inkább megnő a csodálkozó arcok száma, hogy ide nem lehet csak olyan egyszerűen besétálni és munkát vállalni. Arról ne is beszéljünk most, hogy az amerikai álom annyira nem is álomszerű és józan ésszel Európában sokkal jobbak a lehetőségek és az élet, úgy általában. A következőkben fel szeretném vázolni a lehetőségeket, hogyan és milyen vízumokkal lehet kijutni Amerikába és mi az esély a letelepedésre, azaz zöldkártyára és az állampolgárság megszerzésére. Nem vagyok se ügyvéd, de még csak a nagykövetségen sem dolgozom, viszont az elmúlt több mint 15 évben elég sok vízumon átestem (a régi B-turistát és a mostani ESTA-t beleértve), és elég tüzetesen utánanéztem a lehetőségeknek. Ez egy mindent átfogó lista, linkekkel a megfelelő hivatalos weboldalakhoz (angolul), ahol pontosan utána lehet járni mindennek. Ha az álmod Amerika, akkor hajrá! Kívánom, hogy leld meg a neked megfelelő utat!
ESTA VÍZUMMENTESSÉGGEL
Az ESTA-t a turistavízum helyett találták ki. Sikeres jelentkezés után két évig érvényes. Minden belépéskor maximum 90 napos tartózkodásra jogosít fel, amibe a Kanadába, Mexikóba és környező szigetekre való belépés is beletartozik. Ha 90 napon belül, a szabályokat betartva elhagyta az Egyesült Államok területét az illető (Kanada, Mexikó, és a szigetek nem számítanak távozásnak), nincsenek konkrét szabályok, mikor lehet újra visszajönni. Akár már másnap is lehetőség nyílik erre. Arra sincs szabály, hogy egy évben hányszor léphet valaki be ezzel. Minden a határőrön múlik. De általában azt preferálják, ha többet vagy az USA-n kívül, mint belül. Az ESTA leginkább a turisták vízuma. Ha az ESTA alatt az turista egy amerikai állampolgárral vagy rezidenssel (zöldkártyás) házasodik meg, és beadják a zöldkártyára történő jelentkezést, akkor lehet legálisan is az országban maradni. Más vízumváltás nem lehetséges az ESTA alatt. Ha túllépjük a vízum időtartamát, úgy automatikusan illegálissá válunk, amiről a cikk végén lesz majd pár szó. Röviden tehát: az ESTA ide költözésre nem jó, turizmus céljából viszont szuper, hisz arra találták ki.
TANULÓ VÍZUMMAL
F1 tanulóvízum: Az F1 tanuló vízumról már írtam korábban, úgyhogy nem részletezném. Minden egyetemre külön kell jelentkezni, igazolni kell, hogy van elég pénzed a tanulmányaidra (akár zsebből, akár ösztöndíjból), suli alatt maximum 20 órát tudsz csak dolgozni hetente és kizárólag az egyetem területén, a tanulmányok befejeztével az OPT (Optional Practical Training keretében) lehet egy évet dolgozni. Tanulmányaid után vagy folytatod a tanulást egy újabb tanulóvízummal (ha a pénzed engedi, akkor ezt akár az örökkévalóságig teheted), vagy szerzel egy H1B vízumot munkavállaláshoz, vagy megházasodsz a zöldkártya reményében, esetleg maradsz illegálisan, legrosszabb esetben pedig elhagyod az országot. Ezekre a lehetőségekre majd kitérek a cikk későbbi részeiben. Bár a vízum iskolához kötődik és státuszban kell maradni miatta (elég kredit felvétele, jó jegyek stb.), sikeres felvételi esetén lehet másik egyetemre is transzferálni.
M1 tanulóvízum: Az M1 nagyjából ugyanolyan, mint az F1 csak ez úgynevezett vocational studies-ra jogosít fel, tehát szakmák elsajátítására tanfolyamok, pár hónapos vagy 1-2 éves programok keretében.
J1 tanulóvízum: A gimnazista cserediákok a J1 csere-vízummal jönnek Amerikába. Erről alább, a munkavállalói vízumok alatt olvashatsz. Végzősök esetén, sikeres egyetemi felvételi esetén F1diákvízummal maradnak itt a diákok az egyetemi tanulmányaikra.
MUNKAVÁLLALÓI VÍZUMMAL
J1 munkavállalói vízum: A J1 vízum úgynevezett exchange visitorok számára elérhető, ami nagyjából cserelátogatónak fordítható, bár sokszor nem csak az otthon ismert csereprogram keretében résztvevőkre gondolnak itt. Tanárok, kutatók, táboroztatók (camp counselors) és nanny-k, au pairek jönnek legtöbbször J1 keretében. Bár általában ez egy vagy két évre szól, maximum három évig lehet meghosszabbítani. Van egy záradéka, miszerint, ha lejárt, két évig nem lehet belépni az USA-ba, de ennek törlését lehet kérvényezni. Nem minden esetben (pl. egy táboroztatónál nem), de egyes szakmákban (pl. kutatók esetén népszerű), ha munkáltató is úgy gondolja, lehetőség van utána a H1B vízumra. A vízum munkáltatóhoz és munkahelyhez kötődik, kirúgás, leépítés avagy felmondás esetén a vízum is érvénytelenné válik.
H1B munkavállalói vízum: A H1B munkavállalói vízum megszerzése nem egyszerű. A munkáltatónak kell rá jelentkezni, bizonyítva hogy rád van szüksége és nem egy amerikai állampolgárra vagy zöldkártyás rezidensre. Így természetesen ebben az esetben többnyire diplomás szakmákról van szó, szóval H1B-vel senki sem fog kijönni takarítani, pincérkedni, bolti eladóként, bébiszitterkedni, falat festeni vagy gyárban dolgozni, hogy csak pár általános ’kimegyek külföldre bármit melózni’ típusú munkát említsek. A kritériumrendszer hosszú, ráadásul még egy kvóta is van, ami, ha betelik, akkor egy évig várni kell. A H1B először három évre szól, de egy újabb hasonló periódusra meghosszabbítható, azaz összesen hat évig lehetsz ezzel Amerikában Elég sok esetben a H1B-seknek a munkáltató egy idő után zöldkártyára (lásd: alább) fog jelentkezni, de ha nem, akkor a lejárta után sajnos az ország elhagyása, a házasság általi zöldkártya vagy az illegális tartózkodás marad lehetőségként. A vízum munkáltatóhoz és munkahelyhez kötődik, kirúgás, leépítés avagy felmondás esetén ez is automatikusan érvénytelenné válik.
L1 munkavállalói vízum: Az L1 vízumokat (L1A és L1B) nemzetközi cégek számára találták ki, hogy átcsoportosíthassák vagy kihelyezhessék dolgozóikat Amerikába, általában egy bizonyos projekthez. Többnyire ez a vízum rövidebb időre, pár hónapra, fél évre szól, bár indokolt esetben évekre is meghosszabbítható. Mivel céghez kötött és azon belül is nemzetközi cserékre és nemzetközi projektekre időlegesen, ha végleges vagy hosszú távú kiköltözést tervez valaki, nem ez az útja. Mivel hasonlóan a J1-hez vagy a H1B-hez, ez a vízum is munkáltatóhoz és munkahelyhez kötődik: kirúgás, leépítés avagy felmondás esetén érvénytelenné válik.
P, O, R, és Q speciális vízumok: A P1A vízumot nemzetközileg elismert sportolók számára találták ki. A P1B ugyanez, csak az elismert, szórakoztatóiparban dolgozók vízuma. A P2 az csereprogramban résztvevő fellépőknek, míg a P3 kulturálisan egyedi művészek számára elérhető. Az O vízumok különleges képességgel rendelkező egyének számára jöttek létre. Az R1 vízum vallási dolgozóknak, a Q vízum pedig kulturális cserék részeseinek elérhető. Ezek nem bevándorló, hanem kizárólag ideiglenes vízumok. Hosszabb itt tartózkodás és letelepedés céljára nem felelnek meg.
ZÖLDKÁRTYÁVAL
A zöldkártya (green card, avagy permanent resident) egy állandó tartózkodási engedély. Ha már megvan, akkor az nagyjából majdnem egyenlő az állampolgársággal. Szavazni ugyan nem lehet a birtokában, és csak külön engedéllyel lehet hosszabb távon (évekig) az USA-n kívül élni, lényegében ugyanarra jogosít fel, mint az állampolgárság.
Házasság útján: Ha valaki amerikai állampolgárral vagy zöldkártyással házasodik össze, akkor jelentkezhet ő is zöldkártyára. A jelentkezés először is rengeteg papír kitöltésével jár, majd szükség van egy üzemorvosi vizsgálatra, egy biometrikus jelentésre (ujjlenyomatok, fénykép, elektronikus aláírás) majd a sort egy interjú zárja. Ezek után két évre szóló, ideiglenes zöldkártya jár, ezt követően újra kell jelentkezni majd az állandóra. Ha a két éven belül elválik a pár, a zöldkártyát elvehetik. Illegálisok csakis amerikai állampolgárral történő házasság esetén jelentkezhetnek zöldkártyára. Lehet az USA-n belül és kívül is jelentkezni, bár picit egyszerűbb és könnyebb, ha az USA-ban házasodunk és jelentkezünk. Azt szokták javasolni, hogy menyasszony-vőlegény vízummal nem érdemes vacakolni (sokáig tart), magyarként simán a fentebb már említett ESTA-val lépjünk be, annak 90 napos időtartama alatt, majd lehetőleg a vége felé, 60 és 90 nap között történjen meg az esküvő. Ezek után ügyeljünk arra, hogy minél hamarabb – lehetőleg még az ESTA lejárta előtt – érdemes beadni a zöldkártyára történő jelentkezési papírokat
Család által: Amerikai állampolgárok, illetve zöldkártyások hajadon/nőtlen 21 alatti gyerekei esetén, illetve amerikai állampolgár szülei esetén a procedúra elég egyszerű és hasonló, mint a házasság alkalmával. Időintervallumban is hasonló. Ha egyéb rokonról van szó – legyen az 21 év feletti gyerek, testvér vagy 21 év alatti házas gyerek – sokkal nehezebb a dolog menete. Hosszú a várólista és a jelentkezés után 7-8 évig simán kell várni arra, hogy sor kerüljön az elbírálásra. Arról ne is beszéljünk, hogy ekkor persze még el is utasíthatják.
Zöldkártya-lottóval: Zöldkártya-lottóra nagyjából bárki jelentkezhet, minden ősszel egyszer. Az, hogy valakit kihúznak, nem jelenti automatikusan azt, hogy meg is kapja a zöldkártyát. Ki kell fizetni a jelentkezési díjat, beadni a papírokat, bemutatni, hogy van elég pénzünk az országban tartózkodáshoz, túlesni az interjún és ha minden jól megy, csak akkor indulhatunk útnak. AFacebookon van egy csoport, a "Zöldkártyával az USA-ban!", ahol ugyan rengeteg infó és kérdés van úgy általában a zöldkártyás jelentkezésről, mégis a hangsúly leginkább a lottóra helyeződik.
Munkáltató által: Munka által is lehet zöldkártyát kapni. Ebben az esetben a munkáltató igényli a zöldkártyát. A legtöbb esetben a történet nem magával a zöldkártyával kezdődik, hanem H1B vízummal, sőt, sokan J1 munkavízummal (esetleg F1 diákkal) kezdik, amiből majd jó esetben zöldkártya lesz. Ez természetesen a komolyabb és diplomás állásokra érvényes, megfelelő tapasztalattal rendelkezők esetében és nagyban függ a munkáltatótól, hogy ők vállalják-e a jelentkezést. Kutatóként például jó esély van a zöldkártyára sok-sok év egyéb vízum után. Pincérként, recepciósként, takarítóként, eladóként – hogy csak párat említsek –, szinte semmi esély nincs erre. Vállalkozóként is van lehetőség zöldkártyára, minden évben 10 ezren kapnak és a kritériumok között szerepel, hogy 1 millió dollárnyi befektetést kell eszközölniük.
ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Állampolgár csakis zöldkártyával rendelkező személy lehet. Öt év zöldkártya (amerikai állampolgárral való házasság esetén három év) után lehet jelentkezni erre. A folyamat része egy nyelvvizsga és egy általános vizsga, az amerikai történelem és politika alapjairól.
ILLEGÁLISAN
Bejutni az USA-ba viszonylag egyszerű. Ehhez mindössze ESTA vízummentességhez kell folyamodni, ami 90 napos tartózkodásra jogosít fel minket turistaként. Ha az illető tartózkodása ezt az intervallumot meghaladja, máris illegális válik belőle. Ezek után, bár illegális joga ugyan nincsen az országban tartózkodni, mégis annyi a kiskapu (és nagykapu), hogy rengeteg lehetősége van, igazából sokkal több, mint egy legális diáknak például. Személyes tapasztalatom nincsen erről, meg se fordult a fejemben, hogy illegálisan maradjak bárhol is, ezért jöttem el Amerikából, majdnem 9 év után lejárt vízummal, és ezért tartottam be minden ESTA és egyéb belépési szabályokat. Viszont olvashattál erről korábban cikket nálunk is, és hallomásból úgy tűnik, illegálisan úgy lehet élni, mint hal a vízben, csak elmenni nem lehet az országból és gáz, ha lebukunk. Ha valaki rakodóként, pincérként, bébiszitterként, takarítóként, gyári munkásként vagy egyéb hasonló munkák miatt van itt, nagy eséllyel illegális, esetleg semmi nyelvtudással jött ki zöldkártya-lottó nyertesként. Ha valaki illegális, csak akkor lehet belőle legális, ha amerikai állampolgárral házasodik meg. Szerintem jobban megéri Angliában szerencsét próbálni, mint Amerikába ugyanezt illegálisan megtenni, de a rengeteg magyar illegálist tekintve, ezzel a véleménnyel lehet, hogy egyedül vagyok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Hogyan költözz Amerikába? - Minden, ami vízum, zöldkártya vagy állampolgárság
