Ha eleged van a nagyvárosok zajából, akkor Svédország igazán neked való hely. Hagyd magad mögött a tipikus úti célokat: Stockholmot, Göteborgot és Malmőt, és meglátod, úgy térsz haza, mintha kicseréltek volna. Az igazi Svédország még a helyiek szerint is vidéken kezdődik. Ahogy nemrégiben a nagynéném fogalmazott: „Az a friss levegő és nyugalom, ami tapasztalható mindenben, megfizethetetlen”. Az alábbiakban betekintést nyerhetsz olyan vidékekre, amelyeket könnyedén elérhetsz a fapados végállomások valamelyikéből is.
(Fotó: Szabó Vivien)
1. SMÅLAND TARTOMÁNY – A PICINY FALVAK ÉS A PIROS HÁZAK RENGETEGE
Még a svéd lakótársam anyukája is aggódva kapott a fejéhez, amikor a fiát ide költöztette: „ez itt aztán tényleg a semmi közepe”. Valóban, én is úgy éreztem, hogy legurultam a térképről, amikor először hazavittek a kis falumba és húsz percen keresztül nem láttam semmi mást a kocsiból csak két zöld sávnyi fenyőfát. Pár viking sír, egy várrom és egy kastély a nevezetességek a környéken, de ami a legtöbb idelátogató emlékeiben inkább megmarad: a gyönyörű természetés a rendkívül bájos, tipikus fadeszkás vidéki házak, svéd zászlóval megtűzve. Växjö (kb 63.000 fő lakossal) a megyeszékhely, felszerelve mindenféle modern vívmánnyal, mint mozi, plázák, sétálóutca, klubok, repülőtér. Saját egyeteme van és itt található az ország egyik börtön-pszichiátriája. Ráadásul a közelmúltban Európa legzöldebb városának választották. Egy viszonylag nagy tó öleli körül, de a város több pontján különböző méretű tavakba és nemzeti parkokba botolhatunk. A Växjőt körülölelő piciny falvakban a piros házikók ablakában esténként hangulatos fények pompáznak, nappal pedig a lovak, tehenek és bárányok uralják a tájat. Minden faluban van egy kisebb-nagyobb tó, amelyekben nem ritkák a szigetek sem. Sőt, általában egy-egy kreatív helyi nyári lakját vagy csónakházát is megcsodálhatjuk a tó közepén. Az üveggyártás a környéken felkapott iparág, gyárlátogatásokra van lehetőség.
Megközelítés: Malmőből vonattal vagy autóval (2 óra), Göteborgból vonattal vagy autóval (3 óra).
Több info: http://www.vaxjo.se/
(Fotó: Szabó Vivien)
2. KARLSKRONA – SZIGETVILÁGRA ÉPÜLT KATONAI TÁMASZPONT
„Károly koronája” egy nagyon különleges hangulatú város Svédország déli partjainál, az UNESCO világörökség része. Kisebb-nagyobb szigetekre épült. Az egyik szigeten például tipikus piros faházakat láthatunk, míg a másikon patinás templomokkal körülölelt városközpontot. Itt megeshet az is, hogy centrumban a tengerben álló sziklatömbön grillparty-ra invitálnak minket, miközben a nádasban madárfiókákat figyelünk meg. A város a svéd haditengerészet központja, így egyes részeit egyáltalán nem közelíthetjük meg. A helyi múzeumban azonban láthatunk igazi tengeralattjárókat és hadihajókat. Ide futott be egyébként az oroszok „eltévedt” tengeralattjárója is a nyolcvanas években.
Megközelítés: Malmőből vonattal (3,5 óra), Stockholmból repülővel (1 óra)
Több info: http://www.visitkarlskrona.se/en
(Fotó: Szabó Vivien)
3. LYSEKIL – A SZIKLÁKRA ÉPÍTETT KISVÁROS
A Göteborg környéki partszakasz és Bohuslän tartomány egy önálló cikket is megérne. A személyes kedvencemre, Lysekilre egy ismerősön keresztül bukkantam rá. A várost Svédország egyetlen fjordja választja el a külvilágtól, komppal lehet megközelíteni. Bárhová is vezet az utunk a központban, biztosan hatalmas sziklák szegélyezik, melyeken itt-ott egy világítótorony is felbukkan, miközben a kikötőben hajók himbálóznak és sirályok visítanak. A város tropikáriumszerű létesítménye híres, én mégis a lélegzetelállító Stångehuvud nemzeti parkot ajánlom a figyelmetekbe: több kilométernyi, háborgó tengert szegélyező sárgás, lapos sziklákon érezhetjük a természet igazi erejét, miközben eldugott öblökben rákászokra vagy világítótornyokra találhatunk. A várossal szemben fekvő Fiskebäckskil nevű szigetre is érdemes ellátogatnunk. Régi malma, halászházikói és tengerbiológiai kutatóközpontja feledhetetlen élményt nyújtanak.
Megközelítés: Göteborgból busszal vagy autóval (2 óra)
Több info: http://www.vastsverige.com/lysekil/
(Fotó: Szabó Vivien)
4. KALMAR – A MÚLT ÉS A JÖVŐ KÜLÖNÖS EGYVELEGE A BALTI-TENGER PARTJÁN
A város neve a történelmi tanulmányainkból lehet ismerős. Itt jött létre ugyanis a középkorban a Dániát, Norvégiát és Svédországot egyesítő „Kalmari unió”. Ma erre már csak híres kastélya emlékeztet, amelynek udvaráról különleges balti-tengeri panorámában lehet részünk. Láthatunk itt tengerbe nyúló mólót és bokorszerű tengeri növényeket. A város érdekes egyvelege a régi korokból fennmaradt romoknak, kapuknak, templomnak és az olyan modern kori építményeknek, mint például a várost egy hosszú szigettel (Öland) összekötő tengeri híd (Öland-híd) vagy a vízen úszó lakóház. Az itteni kikötőben szinte úgy éreztem magam, mintha egy mediterrán városban lennék. Nagyon látványos ötlet, hogy a város neve a tengerbe van állítva, nehogy véletlenül is elfelejtsük, hol járunk. A városban ma nagyjából 36 000-en laknak, van egy repülőterük, Volvo- és sörgyáruk is.
Megközelítés: Malmőből vonattal vagy autóval (3 óra) vagy Stockholmból repülővel (1 óra).
Több info: https://www.kalmar.com/en
(Fotó: Szabó Vivien)
5. ÖLAND – A BÁRÁNYOK ÉS A MADARAK KIRÁLYI SZIGETE
Ha elhagyjuk Kalmart a tengeri hídján keresztül, érdekes élményekben lehet részed. Képzelj el egy 137 km hosszú, de mindössze 16 km széles földdarabot a tengerben, amelyet már az őslakosok, majd a vikingek is felfedeztek maguknak. Északi és déli végpontján két világítótorony áll. A sziget déli része inkább a természeté: a füves pusztáké, köveké, a tengerparton szabadon legelésző bárányoké és a különleges madárfajtáké. Az északi oldalon pedig a legjobb strandok sorakoznak, tömve a nyaralásukat töltő vidám svédekkel. Ha szerencsénk van, még igazán nemes társaságunk is akadhat, ugyanis a királyi család tagjai gyakran töltik a nyaraikat az itteni nyári rezidenciájukban (Solliden).
Megközelítés: Malmöből vonattal vagy autóval Kalmárig (3 óra). Fél órás utazás kocsival vagy busszal a szigetre.
Több info: http://www.olandsturist.se/
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Nem (csak) véneknek való a svéd vidék
