Ez az amire nem lehet eléggé felkészülni. Mondhatná az ember, hogy a harmadik költözésemmel immár tapasztalt vagyok, de még mindig megvisel. A teljes zavarodottság és elesettség, amikor az ember nem tudja merre induljon, hol kezdje el a teendőit, amikből van bőven és még sincs, hiszen még nem alakult ki a helyi rutin, életritmus.
Az új nyelv, a teljesen más környezet, az ismeretlen eléggé arcon tudja csapni az embert. Tapasztalataim alapján viszont már kezdem látni, hogy miként lehet a leginkább elviselhetővé tenni az ismeretlenbe való megérkezést.
Fontos, hogy még otthon felkészüljünk az útra és a megérkezésre is. Olvassuk el legalább a Wikipédia bejegyzést leendő városunkról, hogy legalább valamilyen minimális infónk legyen.
Nagyon fontos, hogy lépjünk be minden „magyarok itt és ott” Facebook-csoportba, és kezdjük el olvasgatni a bejegyzéseket. Nem kell rögtön minden alapvető kétségünkre rákérdezni, mert a legtöbbet már feltették, és ha visszaolvassuk a bejegyzéseket, akkor találunk választ a kérdéseinkre. Legtöbbször van ezekben a csoportokban egy dokumentum vagy lista a főbb információkkal. Az olyan posztokat meg kerüljünk, mint „munkát/lakást keresek – adjatok egyet.” Google a barátunk. Elég beírni angolul vagy az adott nyelven, hogy pl. munka Berlinben és máris kiadja az összes ilyen oldalt. A másik jó tanács, hogy ne vegyük a szívünkre a trollok és tipikus magyar rosszindulatú kommenteket!
Én elkezdtem egy saját listát csinálni a számomra fontos vagy érdekes információkról, amik szembe jöttek velem. Lehet ez egy hirdetés egy jó koncertről, vagy hol lehet Túró Rudit venni, hol a legfinomabb a pizza, melyik irodában van a legkisebb sor, hol van a legjobb kocsma, mennyibe kerül és hol van jó uszoda, stb. Érdemes street view-n is megnézni a szállásunk/lakásunk helyét, körbenézni az utcában, megnézni a kaput. Esetleg azt, hogy még mi van a környéken.
Vegyük fel a kapcsolatot minden ismerősünkkel, aki abban a városban vagy országban él! Minden kapcsolat számít. Természetesen ne rögtön azzal traktáljuk a már kint lévőket, hogy tudnak-e lakást vagy munkát szerezni, vagy bármi mást, hanem hívjuk el őket egy kávéra, vagy csak írjuk meg nekik, hogy mi is épp oda készülünk költözni.
Nézzünk utána, milyen az időjárás az adott országban, mert lehet, hogy a szöges ellentéte az otthoninak!
Ha este érkezünk, húzzunk le egy felest, hogy lenyugodjunk. Az utazással járó stressz miatt az ember nehezen áll le. Járjuk körbe a lakásunkat/szobánkat/hostelünket, és feküdjünk le aludni. Ezen a napon már úgyse váltjuk meg a világot. Másnap pedig állítsunk össze egy tervet, bár a legjobb, ha ezt már az indulás előtt még otthon átgondoljuk.
Először is szükségünk lesz valamiféle kajára. Én reggelire a még otthonról hozott kekszet ettem egy teával, így legalább az első külföldi étkezésünk a még megszokott módon telik, nyugalomban.
További teendőink: kipakolás, a környék felderítése, legalább egy fő nevezetesség lefotózása, valamiféle kaja beszerzése, helyi mobilszám, bankszámla, bérlet, bürokratikus ügyek elintézése, esetleges lakás, munka keresése.
Én a kipakolással kezdtem, de azt kell mondanom, hogy nem ez volt a legjobb választás. A legjobb, ha az ember már úgy pakol otthon, hogy a fogkefe, törölköző, másnapi ruha már rögtön a bőrönd tetején van, így nem kell mindent kipakolnunk. A pakolással elment az egész napom, elfáradtam, semmit nem láttam még a városból és csak még jobban elkeseredtem, hogy hogyan tovább.
Nem feltétlenül jó a kipakolással kezdeni (Fotó: Flickr/rick)
A legjobb, ha elmegyünk felderíteni a környéket. Megnézzük, hol van a legközelebbi bolt, hol tudunk olcsón megebédelni, este egy sört meginni. Hol a legközelebbi metró vagy buszmegálló. Kicsit sétálunk az utcán és szokjuk az új épületeket, a furcsa zajokat, hogy a mentőautónak máshogy szól a szirénája, hogy a plakátok az utcán más nyelven vannak írva, hogy körülöttünk más nyelven beszélnek, hogy nem CBA van, hanem valami teljesen más nevű bolt, hogy a gyalogos lámpán máshogy néz ki az emberke, hogy az emberek máshogy öltözködnek, vagy azt, hogy más az időjárás.
Ha sétánk közben találunk egy hostelt, akkor menjünk be és kérjünk egy ingyenes térképet, amit otthon tanulmányozhatunk majd. Jó dolog kézbe is venni a várost, nemcsak a mobilon vagy a laptopon nézni. Itt érdeklődhetünk a környékbeli helyekről és kérhetünk tanácsot, hogy pl. hol együnk.
Nem kell viszont mindent egy nap alatt megnézni. Nem turisták vagyunk, van időnk. Viszont az is nonszensz, ha valaki több hónap után sem látta a főbb nevezetességeket. Ütemezzük be, hogy mikor mit nézünk meg a városban. Este menjünk el valahova. Igyunk meg egy sört vagy egy limonádét valahol és próbáljunk meg beszélgetni kicsit a pultossal vagy valamelyik vendéggel.
Szépen lassan közben kezdjünk el otthon pakolászni is, lassanként vásároljunk be, vegyünk egy SIM-kártyát, nézegessük a helyi programokat és beszélgessünk. Mindenkivel, mindenhol!
Maradjunk pozitívak és nyitottak. Bármilyen nehézség is adódik, valahogy meg tudjuk oldani. Legyünk türelmesek és megértőek.
És gondoljunk arra, hogy bármikor lehet venni egy repülőjegyet haza.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Megérkezni külföldre
