Fenntarthatóbb Afrikát!

2016. augusztus 09. 08:35 - Hello Magyarok!

13987968_1422873727742318_534615953_o.jpg

 Szabó Ági

Dél-afrikai Köztársaság. Afrika legfejlettebb gazdaságú országa. Ennek ellenére, Fenntartható országok sorozatunkba mégis a kontraszt miatt került be. Reális írás az afrikai környezetszennyezésről, ahol az iskolázatlanság igénytelenséggel párosul. Pedig lehetne és kell is tenni ellene. Csak akkor beszélhetünk egy igazán fejlett Dél-afrikai Köztársaságról.

Afrikai valóság

Különösen érzékenyen érint a téma, hiszen az egyik lányom környezetvédelmet tanult a középiskolában. Láttam, hogy a leírtak köszönő viszonyban sem voltak a valósággal.

A Dél-afrikai Köztársaság a kontinens legfejlettebb országa. Éghajlata változatos, ami még jobban megnehezíti a környezetvédelmi stratégiákat. A népesség többnyire bantu, de nagyszámú Indiából származó ember is él itt, illetve fehérek, akik az angolok és/vagy a búrok leszármazottjai. Sajnos ma itt a környezetvédelem is ezek szerint a népcsoportok szerint oszlik meg. Ami fontos egy angolnak, vagy búrnak, az nem biztos, hogy egy zulunak is evidens. Más kultúrát hoztak ide a bevándorlók e téren is. Egy egyszerű példa: a nemzeti parkok, bár némelyik megyényi, nagyon tiszták, sehol egy eldobott szemét, vagy csikk, semmi nyom, hogy itt emberek járnának. Ha valakire a bozótban jön rá a szapora, kis ásójával (amit természetesen magánál hord...) gödröt ás, használt papírját elégeti, persze anélkül, hogy felégetné vele az erdőt is. A bejáratnál van wc, ami makulátlan, felszerelve minden szükséges kellékkel. Ám a parkokat gyakorlatilag nem látogatják mások, csak fehérek és elvétve indiaiak. Másoknak ezek a parkok nem fontosak, nem érdekesek. És szerintem itt jön be először az eltérő felfogás arról, hogy ki mit ért környezetvédelmen. 

Vidéken a falvakat ellepi a hulladék, a szél fújja a nyejlonokat, a PET palackot, mindent. Sosem láttam teherautókat, amelyek szemetet szállítottak. Ahogy nincsenek szemétégetők sem.

Durban, ahol élek

Az Indiai-óceán partján fekszik, 5 milliós, vegyes népességű, dombokkal (1000 Hills) szegélyezett kikötőváros. Valaha, a Mandela előtti időkben a belvárosban is éltek fehérek, ma már senki.

Iszonyatosan lepusztult házak siralmas látványa fogad a szállodasor mögött. Az utcák itt valódi afrikai nyomort tükröznek. Szó sincs itt utcaseprésről, szelektív hulladékgyűjtésről, mégis a környező dombok utcáinak tisztasága, rendben tartása meglepően pozitív. Hihetetlen kontraszt!

Az óceánpartot általában hétvégén ellepik a piknikezők, a vigadalom szemetét a kukák nem tudják elnyelni, és a majmok pluszban még szét is hordják. Hétfőre valahogy aztán mégis visszaáll az elviselhető állapot. Itt a parton láttam már szelektív kukákat is, ezeket viszont kevesen ismerik fel...

1990 előtt, ha bárkit utcai pisilésen kaptak, azonnal bevitték a fogdába néhány napra, és bírsággal is sújtották. Manapság azonban számtalanszor látok ilyet, még csak el sem fordulnak, hiszen nincs probléma ebből, sokaknak hihetetlen, mennyire mások erre a viszonyok.

Ellenben nagy gondot fordítanak arra, hogy ragyogjon a felni és az autók gumija legyen kiboxolva.

A lakott partvidékeken ma már sok helyen védik a dünéket, táblákkal oktatják az embereket, hogy ez miért annyira fontos. Az Unesco támogatásával sikerült megőrizni a mangrove erdőket, azok ma már kis fahidakon keresztül bejárhatóak. Gyönyörűek az eukaliptusz ültetvények is. Ez a fafajta rendkívül jól hasznosítható, és mivel nem őshonos erre, a kivágottak helyére újakat telepítenek. Sok helyen láttam Mexikóból behurcolt és agresszíven elszaporodott medvetalp kaktuszt. Hatalmas területeket vesz át az őshonos növényzettől. Önkéntesek írtják, kiássák és elégetik ezeket a kaktuszokat. Védelem alatt állnak a jámbor orrszarvúak is (állatonként 2 fegyveres őr tűzparanccsal), és csak remények vannak arra, hogy az elefántok talán megússzák az emberi gondtalanság miatti kihalást. Sok vadőrt képeznek ki, és bízzunk abban is, hogy a lelkes állatvédők állatszeretete talán átragad a helyi lakosságra.

 

Tények,

amelyeket az egyszerű átlagpolgár nem lát:  

-túllegeltetés

-ideiglenes bádogvárosok épülnek az ipari létesítmények közelében, ezek infrastruktúrája nincs megoldva, nincs vízvezeték, szennyvízelvezetés, szemétszállítás

-általános vízhiány

-levegőszennyezettség

-lakosság robbanásszerű növekedése (1960 - 7.5 millió, 2015 - 55 millió)

-kinai halászhajók Dél-Afrika partjainál: illegális halászat

-nincsenek már szardíniák és legyalulták a korallokat

-ipari hulladékokkal teli, savas, ciános iszap

S míg 1994-ig a Dél-afrikai Köztársaság látta el a környező afrikai országokat elektromos energiával, addig ma ebből behozatalra szorul. Sajnos Mandela után az ország egyre lejjebb csúszott, az addig épült létesítmények elöregedtek, elavultak. És láthatóan a Dél-afrikai Köztársaság még nem rendelkezik olyan képzett fiatal generációval, akik a történelmileg hátrányos helyzetű népcsoportokból már kiemelkedtek. 

sam_1669.JPGDurban, düne (Fotó: Szabó Ági)

Gyönyörű ország, amit megoszt a politika, úgy is mondhatnám, és mondom is, hogy a feketék és a fehérek között elvész a gyerek...

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Eredeti cikk: Fenntarthatóbb Afrikát!

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr429911086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.