Dóczi Tamás
Ha olvastuk a régi Tokió prostituáltjainak temetőjéről szóló cikket tudhatjuk hogy a város kies helyei számos hasonszőrű emléket őriznek. Ezeket a helyeket nagy valószínűséggel elkerüljük, hacsak érdeklődésünk nem vezet oda valamilyen oknál fogva. Nem kell túl messzire mennünk a Japán fővárosban ahhoz, hogy a város eme oldalának mementóiba ütközzünk. Tokióban járva jó eséllyel áthaladunk a Tokyo Station forgalmas vasútállomásán. Ha figyelmesek vagyunk, az állomás sötét múltjába is bepillantást nyerhetünk!
A Tokyo JR állomás Marunouchi üzleti negyedében, Chiyoda kerületen belül található. Ha jártunk már a városban, egész biztos áthaladtunk a forgalmas állomáson, amely több mint 100 éves fennállása óta a metropolisz egyik kiemelkedő építménye. Az állomás számos újjáépítésen ment keresztül egészen 2014-ig, amikor is visszanyerte eredeti formáját. A hosszú évtizedek alatt az épület sok mindent megélt, köztük számos földrengést, két világháborút és két japán miniszterelnök meggyilkolását. Igen, kettőét is.
Shinkansen vasúthálózat személyzete, Tokyo JR (Fotó: Fickr/David McKelvey)
Gondoltam, megviccelem az állomási információs pultnál lévő lányt, és megkérdezem tőle: elnézést, meg tudná mondani merre van Hara Takashi (原 敬) gyilkosságának helye? Szegényke szemében épp megfogalmazódni látszott:"すいません、ki a faszomですか？" a száját viszont a magyar káromlás nem hagyta el. Költői volt a kérdés, hisz ő honnan is tudhatta a választ, míg nekem a térképem segítségével valljuk be, könnyebb dolgom volt:
Pokémon helyett Tokyo sötét múltja GO! (Fotó: Dóczi Tamás)
Szóval a Marunouchi déli kijárathoz vettem utam, ahol az említett Hara Takashi (1856 - 1921) gyilkosságának emlékhelye található. A kupolában, a jegyvásárló automaták melletti fekete emléktáblát olvasva megtudtam, hogy 1921. november 4-én az akkori miniszterelnököt, Hara Takahashit mellkason szúrta egy szélsőjobboldali merénylő az állomás déli kapuja előtt, amikor az elnök épp egy Kyotóba tartó vonatra szállott volna fel. Az első keresztény japán miniszterelnök, Hara békítő politikát folytatott az akkori japán gyarmati igazgatás alatt álló országokkal, kivált Koreával szemben: kulturális engedményeket tett, például újra bevezette a koreai tantervbe a koreai nyelv és történelem oktatását (a japán annektálást követően ugyanis ezt kiiktatták, a japán gyarmati oktatás pedig a japánt tette kötelezővé). Igazából egyik oldalról sem rajongtak a liberális japán miniszterelnökért, a koreaiak nem tartották elég engedékenynek, míg a japánok túlzottan annak vélték. Jóllehet a gyilkos japán vasúti segédmunkást, Nakaoka Koichit (中岡 艮一) még a helyszínen elfogták, a korabeli japán lapok pedig derekasan hírül adták, hogy Harát egy galád koreai ölte meg. Bármi gyanús történt akkoriban, mindig a koreaiak voltak a hunyók. Ahogy talán még ma is... Alább az emléktábla, illetve a gyilkosság helyét jelző pötty a burkolaton:
Ahogy beléptünk a Marunouchi déli kapun, nem kell túl messzire mennünk, hogy egy másik japán miniszterelnök,
Hamaguchi Osachi (濱口 雄幸, 1870 - 1931) gyilkossági kísérletének helyszínére érjünk. Az 1929 - 1931 között hivatalban lévő Hamaguchi életének 1931. november 14-én az ugyancsak szélsőjobb Aikokusha (愛国社,"Patrióták Társasága")
titkos társaság egyik tagja, Sagoya Tomeo (佐郷屋 留雄) szeretett volna véget vetni. Hamaguchi egy Okayamában tartott nagyszabású katonai hadgyakorlatot szeretett volna megtekinteni. Míg Harát a koreaiakkal való cimbizés, addig Hamaguchit gazdaságpolitikája miatt nem szerették túlzottan.
Az történt ugyanis, hogy első világháború után számos államban igyekeztek visszaállítani a korábbi pénzrendszert, illetőleg az aranyalapot, ez utóbbi Hamaguchi politikájának egyik kulcsfontosságú intézkedése volt, aminek népszerűsítésére erős propagandába kezdett. Az aranystandardra való visszaállás azonban sehol sem működött túl jól, ennek okai többek között a két világháború közötti inflációban és az országok leértékelési versenyében, majd az 1929-33-as világválságban keresendőek. Az aranystandardra való visszatérést gátolta az arany korlátozott mennyisége: az USA látványosan visszafogta külföldi hitelezéseit, befektetéseit, ennek kapcsán számos ország arra kényszerült, hogy valutáját leértékeléssel, vagy árfolyam-ellenőrzés bevezetésével védje.
Japán a nyugati országokhoz képest késve, csak 1930-ban tudott áttérni az aranyalapra, ám mivel az említett okok miatt a külföldi piacok képtelenek voltak fenntartani ezt az alapot, Japánban a várt fellendülés helyett tökéletes ellenhatást, a yen-eladási lázat és súlyos inflációt, avagy az ország újkori történelmének legnehezebb időszakát eredményezte. Ez volt az ún. Shōwa depresszió. Mindezért pedig a Hamaguchi-kabinetet tették felelőssé, és ilyen hangulatban került sor a merényletkísérletre. Hamaguchit az alábbi fotón szereplő csempén jelzett helyen lőtte meg a merénylő Sagoya. A miniszterelnök bár túlélte a lövést, néhány hónappal később meghalt a sérülés következményeként. A merénylet helye és az emléktábla a mai Yaesu középső kijáratnál található.
