Zöld Budapest - ki hogyan látja maga előtt ezt a képet? A csodás parkok, fás terek és városi növényfalak mellett én egy csendesebb, színes biciklikkel teli fővárost és annak elégedett lakóit látom. Szeretném ezt látni a jövőben. De addig is, megelégedem azzal a tudatossági tempóval, amellyel ma Budapest halad. Hiszen már ma is érvényes lehet rá a zöldülő jelző.
Manapság egyre többször hallhatjuk a tudatos és környezettudatos ember fogalmát, ezzel kapcsolatban is azt, hogy sokkal többen kellene felismernünk, mennyire maga arcára formált bennünket a fogyasztói társadalom, a gazdaság világa. Ez mint tény így van, nem vitatjuk, benne élünk, ki-ki eldöntve, hogy mit és mennyit enged be belőle. Aki már ezen elgondolkodik, az a tudatosabb fogyasztói társadalmat erősíti, amely pedig a környezettudatos gondokodás első lépcsőfoka.
Mindannyian tapasztalhatjuk a fővárosi pörgést, és annak másik oldalán az egészséges életmód trendjének egész sorát: a különféle diétákat, mozgásformákat, szellemi-lelki-fizikai terápiákat, a wellnesst, mindenféle gondolati irányzatokat stb., amelyek alternatívát nyújtanak a lassításra, a rohamtempóból való kiszakadásra. Ezek közt válogatva is lehet tudatos az ember. Csakúgy, mint fogyasztói szokásainak újraértelmezésében. Miből, mit és mennyit vásárolunk? És valóban szükségünk van mindenre?
Mit teszek én?
Anélkül, hogy utána néztem volna annak, mit is jelent pontosan környezettudatosnak lenni, jó pár dolgot már korábban is úgy csináltam. Nem vettem sok előre csomagolt élelmiszert (konzervet, vákuumfóliázott termékeket, dobozos üdítőt), nem halmoztam fel a hűtőszekrényemben egyszerre többféle terméket is, hogy a végén kidobjam, mert lejárt, mielőtt megkóstoltam volna stb. Ennek oka, hogy piacra járok, ahol mindig friss árut veszek, és kb. pont annyit, amennyi a következő heti piacramenésig kitart. Azért járok piacra, mert mindenhol, így Budapesten is élmény elvegyülni az emberek közt, beszélni az árusokkal, hallgatni a humorizáló, aktuális híreket megvitató férfiakat stb.
Nőként nem viszem túlzásba a ruha, táska és cipő vásárlást sem. Nem kell sok pár cipő, táska minden színben, és új öltözék sem minden héten. Legyen választék, de ne kelljen évente szekrényt cserélni az új ruhák miatt! Ez is egy fokú tudatosság. A nem halmozás. A tárgyi javak bármely területén.
Talán minden eddigi fenntartható ország/főváros sorozatunkban szó volt a műanyag szatyor hol domináns, hol ésszerűbb jelenlétéről. Ebben Budapest sem kivétel. Akár piacon, kisboltban, akár szupermarketben vagy plázában járunk, ott találjuk a műanyag vagy papír tasakokat. A lényeg mégis, hogy mi döntünk: több szatyor helyett inkább egybe, vagy az otthonról hozott kedvenc szatyrunkba csomagoljuk a vásárolt termékeket?
Szelektív hulladékgyűjtés? Ez már nagyon alap kell, hogy legyen, és ha olyan helyen él valaki, hogy megvalósítható, hiszen láttunk erre ellenpéldát is, akkor nagyobb fáradság nélkül elvégezhető.
Mit látok ma Budapesten?
Azt látom, hogy a környezettudatosság is egy trend kezd lenni ma Budapesten, és ez biztató. Azt is látom, hogy ez még nem az utca emberének a fejében van így, de előbb-utóbb, ha ő lépten-nyomon környezettudatosabb felhívásokba, kirakat szlogenekbe, kezdeményezésekbe botlik, elgondolkodik, hogy ő vajon mit tud tenni azért, hogy magához képest egy kicsivel tudatosabb legyen. És ez a váltás a lényeges, mert ez már építhető.
Azt látom, hogy tele vannak Budapest piacai, és egészen biztos, hogy a hipermarketei is, de mivel piacra járós vagyok, ezért előbbiről tudok beszélni, és annak örülni, hogy sokan a helyi kistermelőket segítjük, és fenntartjuk ezt a közösséget.
Ugyanilyen tudatos közösségek születtek a 2010 óta itthon is meghonosodó közösségi kertek művelőiből, hobbi kertészeiből, akik így már a budapesti panellakások előtti kis parcellájukban is megteremthetik családjuk zöldség-gyümölcs adagját.
De a népszerű WAMP design vásárokon bemutatkozó designerek között is egyre többen vannak, akik környezetbarát és újrahasznosított anyagból dolgoznak, így hirdetve a divat és design terén is egyre inkább megfigyelhető környezettudatosabb hozzáállást.
A vendéglátó egységek sorából is kitűnik jó pár olyan kávézó, étterm és bolt, amely a fenntarthatóságot szem előtt tartva működik, legyen szó fair trade kereskedelemből származó termékekről (kávé, kakaó), zöld éttermekről vagy épp csomagolásmentes boltról. Ez utóbbi igaz, hogy augusztusban nyitott ki utoljára, de az elképzelés és a családi vállalkozás továbbra is megmarad, csupán egy franchise rendszer keretein belül szeretnének átalakulni.
Nemzetközi mintára, 2012-ben létrejött a Slow Budapest mozgalom, amely a túlhajszoltság ellen, egy lassabb, egyensúlyra törekvő életmód népszerűsítését tűzte ki célul. Számos programmal: városi sétákkal, szabadidős, kikapcsolódást segítő ötletekkel szolgál mindazoknak, akik a lassítást szeretnék „újratanulni”.
Mi történik a gazdasági, oktatási szférában?
Budapest üzleti életében manapság még inkább észrevehetőek a fenntarthatósági törekvések. A nemzetközi érdekeltségű cégeknél a társadalmi felelősségvállalás mellett az épületek zöld minősítése is elvárt és újabban presztízs kérdés. Az ilyen zöld minősítést kiérdemlő épületekben a levegő páratartalmát szabályzó zöld növényfalak, a napkollektorok, a vízmelegítő berendezések, a mozgásérzékelő világítás, a szelektív hulladéktárolók stb. már magától értetődő tudatos, évek múlva megtérülő befektetések
Ha csak a főváros nagy irodaházaira gondolunk, ott a fenntartható építészet jeles mintáival találkozhatunk, de számos vengédlátóipari egység is rákapcsolódott a zöld trendiségre, és köztudottan Budapestnek van már egy közösségi zöld bankja is, amely magát átlátható működéssel és fenntartható döntéshozással jellemzi.
De már egyre több egyetemi kar (BME, BGE, Corvinus) tanszéke ajánl fenntartható fejlődéssel kapcsolatos képzéseket, ami azért remek hír, mert így a diákok már szakszerű oktatás mellett sajátíthatják el a környezettudatosságot. Ha meg valaki szakmájában is ezt a tudást használja, azzal továbbadja a soron következő generációnak, és a gondolkodásban bekövetkező tudatos váltás így lassan megtörténhet.
Startup vállalkozások hada rukkol elő innovatív, okos megoldásokkal, telefonos applikációkkal, melyek amellett, hogy könnyítést ígérnek hozzáértő gazdájuknak, környezetkímélők is.
Nos, Budapest mozgó város, amely a környezettudatosság fele is elmozdult már, és halad folyamatosan annak útján. A cikkben röviden vázolt törekvések mellett a városképet szépítő, új színbe öltöztetett tűzfalak, a megjelenő e-autók, a MOL Bubi közbringarendszer is teret érdemelt volna, csakúgy, mint az az itt is jelen lévő árnyoldal, hogy a nem is annyira kívül eső, 9-10. kerületek vasúthoz közeli részein a sáncokat szeméttárolásra használják. Hasonlóan az is, hogy az évi egyszeri, ingyenes lomtalanítás alkalmával a város különböző kerületei siralmas látványt nyújtanak, hiszen napokig ott marad a kidobott bútor és elektromos hulladék.
Végszóként, csak hogy adatokat is hozzunk, a Siemens 2009-ben közzétett Európai Zöldváros Indexének 30-as listáján Budapest a 17. helyet foglalta el. Az azóta eltelt 7 évben pedig még többet tett ezért a címért, így kíváncsi lennék erre a listára ma. Látható, hogy a Siemens felmérése szerint már 7 éve is közepesen teljesítettünk, szóval ezt a szintet mindenképp tartani, legfőképpen pedig felülmúlni kell és mint láttuk, tudjuk is.
Siemens Green City Index 2009 (Fotó: w5.siemens.com)
