Az alábbiakban három sokat hallott, jól ismert programot szeretnék bemutatni. Mindhárom jó lehetőség arra, hogy megismerjük egy másik ország kultúráját, ráadásul az Európai Unió támogatásával, több-kevesebb saját anyagi ráfordítással. A paletta széles, azonban ezek azok a programok, amelyeken én is részt vettem, így több tapasztalatot meg tudok osztani a témakörben!
1. ERASMUS
- Kiknek szól a program?
Egyetemi hallgatóknak. BA/BSc-n és MA/MSc-n is részt lehet venni benne (régebben csak egyszer lehetett, az osztott képzés miatt már kétszer is, egyszer alap-, majd később mesterszakon).
- Hogy történik a jelentkezés?
Alapszakon a második évben lehet jelentkezni, míg van olyan mesterképzés, ahol rögtön, első félévben (máshol a másik félévben). Fontos, hogy minden esetben az adott egyetem adott kara felelős a jelentkezésért, nem feltétlenül általános érvényességűek a szabályok. Minimum 2 teljesített félév szükséges hozzá, ezért alapszakon csak a második évben lehet beadni. A pályázatot általában február környékén kell megírni (de mesterképzés esetén pl. szeptember vége volt a határidő), tehát ez is változhat, tájékozódjunk jól és minél előbb!
- A pályázat menete: egyik évben leadod, megjelölöd, hogy a következő évben őszi vagy tavaszi félévre szeretnél kiutazni a másik országba (esetleg mindkettőre).
Személyes tapasztalat: alapszakon a szabályok miatt másodévben lehet jelentkezni, ez tehát azt jelenti, hogy választhatsz: kint írsz szakdolgozatot, vagy csúszol egy vagy akár két félévet is az egyetemen. Ugyanis, ha kimész, sajnos nem biztos, hogy minden kint megcsinált tantárgyat elfogadnak itthon, így előfordulhat, hogy nemcsak kint, de itthon is vizsgáznod kell. Természetesen lehet ezt ügyesen intézni, előre megbeszélni a tanárokkal. Például én direkt szabadon választhatókat hagytam már csak az erasmusos félévemre, így azt simán elfogadták (persze, mielőtt kimentem, kértem visszaigazolást a tanároktól, hogy ezeket veszem fel kint és hogy ugye elfogadják az itthoni tárgyaik nevén). (Vagy volt olyan, aki kérte, hogy a kinti tapasztalatokról írjak neki esszét.)
- Mi kell a jelentkezéshez?
A két teljesített féléven kívül általában kérnek egy csatolt önéletrajzot, célkitűzést, motivációs levelet, tantárgylistát (amit kint szeretnél elvégezni, megfeleltetve itthoni tárgyakkal, az adott gyakorlatok/ előadások oktatóinak aláírásával, vagy akár nyilatkozatával, hogy ők elismerik ezt). Állandóan futkosni kell a tanulmányi osztály – kar – nemzetközi pályázatok osztály között, hiszen minden igazolást Neked kell beszerezned. Ez persze kimerítő, de a végén hidd el, megéri! :-) (Lehet, hogy a pályázat egyes részei már online felületen zajlanak, amikor én jelentkeztem, még mindent papíron kellett leadni. Lásd a saját tanszéked vagy karod honlapját! :-) )
Előny, ha a jelentkezésnél tudsz felmutatni publikációt, illetve tagja vagy a HÖK-nek, SZHÉK-nek és egyéb egyetemi kluboknak vagy tanulóköröknek, esetleg mentorálod a kar szakos erasmusos hallgatóit. Ezek mind-mind plusz pontot érnek a jelentkezésnél! Általában 3 országot lehet megjelölni, de ha biztos vagy abban, hogy bekerülsz az első helyre, elég csak egy országot bejelölni. A több ország abból a szempontból jobb, hogy ha az elsőre nem elég a pontszámod, a másodikra még bejuthatsz. Ha várólistára kerültél, akkor se keseredj el (kb. egy hónap az átfutási ideje a pályázatnak), mert az is lehet, hogy valaki bármilyen okból kifolyólag visszamondja a helyét, és akkor viszont még akár Te is bekerülhetsz! Valamint, be lehet jelölni azt is, hogy támogatás nélkül is vállalod a kiutazást – ebben az esetben csak a szemesztert fizetik helyetted, semmilyen más támogatást nem kapsz.
- Mit kell tenni, ha bekerültünk?
Először is alaposan figyelni kell a határidőkre. Az én esetemben például azért csúsztam le az egyetem őszi félévéről, mert a várólistáról egy nappal a kinti jelentkezési határidő után kaptam értesítést, bár lehet, hogy az egyetemi rendszerben (akkor még ETR, most már Neptun) már előbb fent volt. Így maradt a tavaszi félév. Azonnal jelentkeztem, a suliba is, a koliba is, meg mindenféle extra támogatásra pályáztam még pluszban. A kinti egyetemre is jelentkezni kell. Ez nem automatikus, bár a saját sulitól kapsz valamilyen igazolást, szóval olyan még nem fordult elő, hogy valakit helyhiány miatt ne vegyenek fel. Általában az erasmusos hallgatók a kollégiumi elhelyezkedésben is prioritáltak, de aki akar, költözhet albérletbe is. A kollégium sokszor azonban árban mindenképpen kedvezőbb, és nem elhanyagolható az sem, hogy ott kialakul jó kis társaság is. Biztosítást is mindenképpen érdemes kötni – bár még fél évre is, nemhogy egy évre, elég borsos ára van! Közlekedést, odajutást minden esetben Te magad intézel, de az egyetem általában kínál pick-up service-t, tehát kimennek eléd a reptérre vagy pályaudvarra!
- Anyagiak?
Változó, hogy adott országban ki mennyi támogatást kap: háromféle besorolás van: alsó kategóriába az általában földrajzilag közelebbi országokat sorolják, (havi 270 €). Középkategóriában vannak például a balti államok, de Szlovákia és Csehország is (havi 310 € körül). A legtöbb támogatást a leggazdagabb országba utazók kapják, tehát azok, akik Finnország, Svédország, Norvégia vagy Nagy-Britannia felé veszik útjukat (havi 370 €). (Az árak csak iránymutatóak, szaktól, évtől, gazdasági helyzettől és egyéb tényezőktől függ). Tapasztalatom, hogy amennyit megítéltek, kétszer annyit kellett ráfordítanom: repülőjegyet és mindent beleszámítva, az ösztöndíj körülbelül a lakhatásra volt elég. Az egyetem mellett lehet munkát vállalni is, továbbá van sok ingyenes – nagyon olcsó program is a félév közben. Fontos: ha csak 5 hónapra kértél támogatást, menet közben azonban annyira élvezed a kintlétet, hogy szeretnél maradni a tavaszi félévre is, lehet hosszabbítani, viszont ilyenkor nem kapsz már támogatást a következő félévre. Meghosszabbítani csak úgy lehet, hogy őszi félévvel kezded, tehát egy tanéven belül. A csak tavaszi félévnek pedig az az előnye, hogy nyáron is ott maradhatsz még egy picit nyaralni. :-)
A támogatást két részletben utalják, amint megkapja a magyar egyetem az igazolást, hogy elfogadták a kinti félévre való jelentkezésedet, máris utalnak egy nagyobb összeget.
- Mit kell tennünk hazaérkezésünk után?
Elfogadtatni a tárgyakat, kamatoztatni a tapasztalatainkat, a tantárgyi igazolásokat leadni a tanároknak és / vagy a nemzetközi osztálynak.
- Extra tipp: ha olyan országba utazol, ahol a pénznem euró, érdemes nyitni a bankodnál egy eurós számlát és azt megadni számlának. Így euróban fogod azt kapni és nem forintban, nem veszik el az átváltás miatt egy cented sem, és nem kell kint bankszámlát nyitnod (kártyával való fizetés pedig kedvező és ott sincs átváltás).
Még egy: érdemes kiváltani EU-s TB kártyát és nemzetközi diákigazolványt is! Bár kapsz helyi diákigazolványt, valószínűleg meglátogatod a szomszédos országokat is, akkor meg nem árt, ha kéznél van egy nemzetközi diákigazolvány! :-) A kék kártya pedig mindig fontos, hogy Nálad legyen! Igaz, az nem ér fel egy baleset-biztosítással, de van olyan ország, ahol ennek megléte nélkül el sem látnak (csak sürgősségi esetekben)!
EU Youth in Action kártya: 26 év alatt lehet kiváltani, általában ugyanolyan kedvezményeket biztosít Számodra, mint a diákigazolvány, tehát ebben az esetben ez talán nem is annyira fontos, de lehet hasznos!
2. EVS = EURÓPAI ÖNKÉNTES SZOLGÁLAT (EUROPEAN VOLUNTEER SERVICE)
- Kiknek szól a program?
Mindenkinek, 30 év alatt! Kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül! Maximum egy év önkénteskedésről van szó, különböző témákban (ifjúsági klub, kisebbségek, felzárkóztatás, környezetvédelem, építés - pl. iskolák építése, helyi egyesületek segítése, hogy csak néhányat említsek).
- Mikor jó kihasználni?
Ha elmennél egy nyugisabb évre valahova máshova, kiszállnál a mókuskerékből. Vagy, ha nem tudod eldönteni, mi legyél, ha nagy leszel.
- Hogy történik a jelentkezés?
Lehet gyors vagy kevésbé gyors. Íme a lehetőségek:
- Azt tanácsolom, hogy jelentkezz különböző szervezetekhez önkéntesnek vagy legalábbis iratkozz fel a hírleveleikre. Ilyen szervezetek például az Útilapu és a Messzelátó egyesületek. Ha már a levelező listán fent vagytok, biztos kaptok olyan hírlevelet, amiben sürgősen keresnek 1-1 projektre embert, mert valaki lemondta az érvényes jelentkezését. Ha tetszik a hely vagy a munka típusa, akkor csak fel kell venni a kapcsolatot a szervezettel! Hajrá! :-)
- Ha nincs ilyenre épp lehetőségetek, akkor csak vegyétek fel a kapcsolatot ezekkel a szervezetekkel, vagy mással, önkénteskedjetek, kérdezzetek! Hátha tudnak adni akár egy aktuálisan ott tevékenykedő önkéntest, akinek lehettek a mentora, de bővebb felvilágosítást biztosan adnak!
- Amit én csináltam: kerestem egy projektet, jártam az itthoni szervezetekhez, megkértem, hogy legyenek a kiküldőim, és mindenfele kiküldtem az önéletrajzomat és jelentkezésenként motivációs levelet mindenhová. Az adatbázis, ahol kerestem:https://europa.eu/youth/evs_database (EVS database). Lehet országonként vagy témánként keresni, én országot kerestem, mert megvolt az álmom, hogy hova szeretnék menni. Ez nem mindig jó ötlet persze, mert választásunk balul is elsülhet: olyan projektben kell dolgozni, amit nem is szeretünk.
- Időtartam:
a programot egyszer egy évre lehet kihasználni. Így: lehet jelentkezni kétszer féléves projektre, akár két különböző országban. Lehet jelentkezni egyszer egy évre. Lehet jelentkezni úgy is, hogy egyszer egy három hónapos projekten veszel részt, utána meg egy 6 vagy 9 hónaposon.
- Helyszín:
Európán belül javasolt. Azonban, ha már csináltál európai önkéntességet, megnyílik az út más kontinensre is (ott mindenképpen olyan önkénteseket preferálnak, akik már tapasztaltak ilyen hosszú távú önkéntességben, de"beugró emberként", ha pont megüresedik egy hely és Te vagy az első, aki észreveszi a hírlevélen, még az is megtörténhet, hogy oda mehetsz elsőként.
- A pályázat menete:
már megvan a projektünk, kaptunk visszajelzést mind a külső és mind a hazai koordinátortól. Évente négyszer van jelentkezés (szeptember, november, február, április). Ekkor mind a küldő- mind a fogadó szervezetnek egyeztetnie kell, egymással és velünk is. A fogadó szervezetre vonatkozik a határidő, el kell, hogy fogadtassák a projektjüket velünk, mint résztvevővel. Részünkről beküldendő dokumentumok: motivációs levél és önéletrajz (ha kevésbé frekventált helyre megyünk, akkor egész jó esélyünk van bekerülni, déli és jóléti államokban azonban hosszú hónapokat is várhatunk a bekerülésre!). Ahhoz, hogy kiküldjenek minket, kell önkénteskedni kb. 20 órát a kiküldő szervezetünknél, valamint, részt kell venni felkészítő tréningen is: itt szituációs játékokat játszunk, valamint tájékoztatnak a jogainkról is. Ezenkívül sokféle tájékoztató találkozót szerveznek a fent nevezett egyesületek, akár érdeklődőknek is!
- Mit kell tenni, ha bekerültünk?
A legfontosabb: megegyezni a kinti fogadó szervezetünkkel, hogy mikor utazunk. Mindig biztosítanak pick-up service-t, tehát felvesznek minket. Vegyük fel személyesen a kapcsolatot itthoni kapcsolattartónkkal, kinti koordinátorunkkal és a kinti mentorunkkal is! Kérdezzünk sokat a helyről és a munkáról, dolgozzunk össze, amikor a szerződésünket írjuk együtt. Fontos tudni, hogy nekünk is jogunk van beleszólni abba, hogy mi lesz a szerződésben: ehhez általában sorozatos Skype-interjúk kellenek, de küldhetünk egy listát a koordinátornak is, hogy miben vagyunk jók, illetve milyen feladatokat szeretnénk vállalni.
Személyes: én egy idősek otthonában dolgoztam. A koordinátorom mondta, hogy nem az ápolás a feladatom, hanem az ott élők szórakoztatása, ezért kikérdezett, hogy játszok-e valamilyen hangszeren, illetve tudok-e bármilyen kézimunkát (és már eleve azt beleírtuk a szerződésbe, hogy az intézmény ezekhez a tevékenységekhez miket biztosít nekem).
Az adott országban is lesz majd bevezető és középidős tréning, ahol beszélhetünk a főnökkel való kapcsolattartásról, együttműködésről, értesülünk jogainkról, de a legpozitívabb hatása ezeknek a tréningeknek, hogy találkozunk a többi önkéntessel, aki ebben az országban dolgozik, így bővül a kapcsolati hálónk. :-)
- Anyagiak?
Egyszeri utazás 90%-át fizetik, ezenfelül kapsz egy három hónapos nyelvtanfolyamot, ehhez tankönyveket, ingyenes lakhatást (és sok esetben étkeztetést is), zsebpénzt, és biztosítást. 26 év alatti kártyára is jogosult vagy (lévén, hogy hallgatói jogviszonyod nincs és diákigazolványt nem tudsz kiváltani), és ez a kártya akkor is érvényes, ha már elmúltál 26, az EVS különrendelkezése alapján. Az utazást Te magad intézed, ezeket később visszautalják Neked. Annyiszor mész haza az ott töltött időszak alatt, amennyiszer csak szeretnél, de csak az első beutazást és az utolsó kiutazást finanszírozza a fogadószervezet(en keresztül az Európai Unió). Bankszámlát kint nyitnak Neked. A koordinátorod segít regisztrálni is az adott országban. A zsebpénzen felül (ami egyébként az adott ország minimálbéréhez közelítő összeg) projektedhez is kapsz pénzt, ún."projektpénzt", ami általában 600 € körül mozog. Ezt a pénzt tudod felhasználni különböző eseményekhez, amit rendezni akarsz (én például dekorációt és a pörkölt hozzávalóit is ebből vásároltam meg, amikor magyar estet szerveztem az otthonban :-) ). Ezt a pénzt kell felhasználni a projektet lezáró munkánkhoz: ez lehet az adott közösség megsegítése, rövidfilm készítése, fotókiállítás, bármi, amit a kint töltött időszak alatt létrehoztál.
- Mit kell tenni a hazautazás után?
Beszámolni a küldő szervezetünknek, visszaküldeni a repjegyünket / vonatjegyünket / bármilyen jegyet, amit a hazaúthoz használtunk fel, kamatoztatni tapasztalatainkat.
Utóirat: ha három hónapos projekten vagy, a nyelvtanfolyam csak 2 hét.
- Extra tipp: az idősek otthona azért jó, mert nagyon jól meg tudod tanulni a nyelvet (állandóan gyakorolni kell). Ifjúsági klubban is jó dolgozni, de biztosan többet fogod használni az angolt, mint az adott ország nyelvét. Ha nyelvvizsgára gyúrsz, akkor is ajánlom ezt a programot: érdemes valami kisebb faluba pályázni olyan nyelvű országban, aminek már tudod a nyelvét (ebben az esetben nem a kezdőről indítanak).
- Személyes: Ezt a programot én úgy használtam ki, hogy halasztottam az egyetemen egy évet. Abban az évben Lettországban éltem, egy kisvárosban, Siguldában dolgoztam. Két másik önkéntessel laktam együtt, ami azért néha igen sok nehézséggel járt. Nekem ez pont jó volt, mert letelt az év, és így is úgy is vissza kellett mennem: befejezni a tanulmányaimat. A többi önkéntestársam közül azonban sokan egyetem után használták ezt ki: ők az év letelte után néha nem tudták, hogy mit csináljanak. Maradjanak-e dolgozni Lettországban vagy menjenek haza? Egy jóléti államban ilyen programmal kijönni és megtakarítani némi pénzt, majd kint maradni – nem utolsó ötlet. Más tapasztalat: sokan voltak egyetem előtt kint, tapasztalni, kitalálni, hogy mit akarnak, és sokaknak segített is. Jó utat és jó projektet, ha ezt választod! :-)
3. ERASMUS+ (AMI RÉGEN COMENIUS NÉVEN FUTOTT )
- Kiknek szól a program?
Tanárképzésben résztvevő hallgatóknak (gyakorlat kint töltése céljából), vagy olyan, a tanárképzést már elvégzett tanárjelölteknek, akik külföldön szeretnének tapasztalatot, gyakorlatot szerezni itthoni oktatás előtt. Olyan is előfordulhat, hogy valaki tanárszakon végzett, de még nem tanított tanárként sosem, akkor is részt vehet a programon, ugyanis a program célja a még tapasztalatlan tanárok sokrétű és bő tapasztalatszerzése, módszertani tárházuk bővítése.
- Hogy történik a jelentkezés?
A Tempus Közalapítvány honlapján (http://www.tka.hu/celcsoportok/16/tanaroknak) találsz bővebb információt, valamint a jelentkezési lapot is ott lehet letölteni. Comenius néven minden év január 31-én volt a határidő (ez természetesen változhatott)!
- A pályázat menete (időtartam, helyszín):
A honlapról letölthető pdf fájlt kell kitölteni és elküldeni. Ehhez csatolni kell egy önéletrajzot is, a pdf-ben pedig motivációnkra is rákérdeznek. Prioritási sorrendben hat országot lehet megjelölni. Fontos, hogy meg kell adni nemcsak azt, hogy végzettségünk szerint milyen tárgyakat tanítunk, de azt is, hogy milyen tárgy tanítását tudjuk még elvállalni. (Például ha úgy érzed, le tudsz vezényelni egy tesi vagy rajzórát, nyugodtan írd be!) Más, egyéb képességeinkről is számot kell adni a pályázatban (hangszeren játszunk-e, milyen nyelveken beszélünk, stb.). Viszonylag rövid idő alatt kiderül, hogy kiválasztottak-e minket, vagy sem.
- Személyes tipp: nekem már biztos volt a célország és voltak ismerőseim Norvégiában is (akik abban az iskolában dolgoztak, ahova én menni szerettem volna). Ezért megkértem őket, hogy jelentkezzenek ők is, mint fogadó intézmény. Ugyanis nem elég, ha a mi pályázatunkat elfogadják (biztosan találnak nekünk másik sulit), de ha már voltunk az adott országban és felvettük a kapcsolatot egy iskolával, ami számunkra szimpatikus, akkor van lehetőség arra, hogy összekössenek minket. Sőt, néha a szervezet jobban örül ennek, így nem kell nekik intézményt keresni! Így Norvégiához nemcsak magát az országot tudtam írni, hanem konkrétan meg tudtam nevezni a várost és az iskolát, akikkel már felvettem a kapcsolatot. Ebben az esetben az iskolának is muszáj pályáznia. Ha nem pályázik, nem kötnek össze minket!
- Mit kell tenni, ha bekerültünk?
Kapunk egy előszerződést, amelyben tájékoztatnak a pénzügyekről. Érdemes plusz 300 €-s kulturális /nyelvtanulási pénzre pályáznunk, hiszen ebből be tudunk iratkozni nyelvtanfolyamra, vagy vehetünk pár jó könyvet az adott ország nyelvén. Miután ezt elküldtük, megkapjuk az iskola adatait, aki fogadó intézményünk lesz: ha az iskola nem venné fel velünk a kapcsolatot (általában ők veszik fel velünk). Minél előbb felvesszük a kapcsolatot az iskolával, annál előbb elkezdhetünk egyezkedni az órarendről, kérdezni a tanítási rendről, stb.
- Anyagiak?
Sokkal több pénzt ítélnek meg ezen a programon, mint Erasmuson vagy EVS-en, elsősorban azért, mert itt már nem hallgatói státuszban szereplünk. Skandináv államokban körülbelül havi 1000 €-val is számolhatunk akár, ám erre még mindig rá kell tennünk némi saját tőkét, mert ebből valószínűleg csak a lakhatás és közlekedés fog kijönni. Ugyanúgy, mint az Erasmus esetén, itt is vannak különböző árkategóriák különböző országokban. Utasbiztosítást, EU-s TB-kártyát érdemes kiváltani, nyelvtanfolyam nem jár nekünk, a saját utaztatásunkat mi szervezzük. Néhány esetben az iskola biztosít kedvezményes étkezést és lakhatást, de nem ez a jellemző. Igaz, hogy felnőttekhez mért pénzt kapunk (kb. a duplája a havi Erasmus-ösztöndíjaknak), de a költségeink is emelkedettek lesznek. Ha gyakorlat alatt megyünk ki, érdemes kiváltani a nemzetközi diákot, 26 év alattiaknak pedig a 26 év alatti kedvezményes kártyát, a kártyákon lévő kedvezményekkel tudunk némileg spórolni. Rossz hír azoknak, akik inkább félretenni szeretnének a pénzből: az iskolában valószínűleg teljes munkaidőben fogunk dolgozni, így kevés lehetőség lesz extra munkát vállalnunk.
- Mit kell tennünk a hazautazás után?
Az ösztöndíj lejárta után beszámolót kell írni a Tempus Közalapítványnak, tapasztalatainkról, költségeinkről, arról, hogy milyen új módszereket tanultunk, hogy vettünk részt a közösség életében. Szintén pdf-fájlként kell kitölteni, e-mailben is és postán is el kell küldeni.
- Személyes: érdemes egy évre menni, ha belefér a költségvetésünkbe. Érdemes egy tanévet teljes egészében látni. Javaslom akkor is, ha van egy célországod, ahol dolgozni szeretnél a későbbiekben. Egy év anyagi biztonságban nagy előny az ottani helyzet kipuhatolására, és arra, hogy lásd, tényleg ott maradnál-e még dolgozni későbbi években. Természetesen, ha gyakorlatra mész ki, előbb haza kell menned megvédened a diplomád, de utána ugyanúgy visszamehetsz! :-)
Bármelyik programot is választod, sok sikert!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Európa tárt karokkal vár! Külföldi lehetőségek fiataloknak
