Miután a karácsonyi ünnepek szerte a világban lecsengtek, a valódi ünnepi hangulat csak épphogy elkezdődik Japánban. A karácsony - mint a halloween is - egy mókás matsuri-szerűség, ami az országban minden kulturális tartalom vagy tradíció nélküli dolog. Az igazi év végi, azaz év eleji Japán hagyományos ünnep az oshōgatsu (お正月), ergo az újév.
A január harmadikáig tartó ünnepségsorozat alapvetően egy csendes, nyugodt családi ünnep, ami hagyományosan nem a tűzijáték és bulik kíséretében zajlik. Többnyire otthonukban ünneplik az emberek az év vége/újév kezdete közben a nenmatsu nenshit (年末年始). S hogy mit csinálnak ilyenkor a japánok, illetve mit láttam belőle? Következzék alább:
Jószerencse be, démonok ki!
Szerte a várost kadomatsu (門松) és shimekazari (注連飾り) árusok lepik el már december végétől. A boltokon, hoteleken és egyéb intézményeken kívül a családi otthonok ajtajára is felkerülő dekorációk esztétikai értékük mellett praktikus funkciókkal is bírnak. A kadomatsu elnevezéséből adódóan is bejáratoknál elhelyezett, három különböző hosszúságú bambuszból (a jólét szimbóluma), fenyőből (a hosszú élet szimbóluma), valamint szilvaágakból (a kitartás jelképe) elkészült dísz azoknak a kamiknak is átmeneti szállásul szolgált, akik az emberek áldására és megsegítésére tesznek egy vizitet. A shimekazarit az ajtókra volt szokás aggatni, hogy egyrészről beinvitálják a jószerencsét, másrészről távol tartsák a gonosz szellemeket, akárcsak Zhong Kui és a kínai kapuőrzők a szomszédban. A shimekazari fontos alkotóeleme a shimenawa (しめ縄) rituális töltéssel bíró szent szalmakötél, fenyőág, valamit keserű-narancs (szintén a jólétet szimbolizálva).
Kadomatsu egy közeli onsen (fürdőháznál) (Fotó: Dóczi Tamás)
Elterjedt ilyenkor a kagami mochi (鏡餅) kétemeletes mochi tortája narancs csúcsdísszel. A kamik (shintó istenségek) számára felajánlott áldozati étel, amit a családok házi oltáraikban helyeznek el. Az ide tartozó repertoár kelléke még a hagoita (羽子板) fa ütő, amit hajdanán a hanetsuki (羽根付き), főként újév idején játszott tollaslabda-szerű japán játékhoz használtak a lányok. Ez szintén a rossz szerencse elhessegetésére szolgált. További kellék a hamaya (破魔矢), "démon-zúzó nyíl", mely utóbbit többnyire csak szentélyekben lehet kapni az újév első három napjában.
Újévi kaja
Nem csak ajtódíszek, de az újévi kaja is az elkövetkező esztendő jószerencséjéről és prosperitásáról gondoskodik. Ilyen például a toshikoshi soba (年越し そば), a hajdinalisztből készült "évelhagyó" újévi soba tészta, mely szimbolikusan elvágja az elmúlt év szerencsétlenségeit és a hosszú élet reményével is felvértez egyszersmind. Bár én személy szerint maradtam az "évelhagyó kolbásznál". Igaz, o-zōnit (雑煮) készítettünk, ami pedig tájegységenként eltérő ízesítésű leves mochival megspékelve, melyet a legendák szerint eredetileg a szamurájok harctéri betevőjeként ismernek, ám később a köznép körében is népszerű lett. A Muromachi-korszaktól (室町時代, i.sz. 1336–1573) kezdve már a hagyományos újévi japán kaja része.
A reggeli zōni (Fotó: Dóczi Tamás)
Az óév kiharangozása
Joya no kane (除夜の鐘) újév estéjének harangozása az egyik legfontosabb buddhista hagyomány, melynek során 108-szor harangoznak a nagyobb templomokban. A buddhista nézetek szerint a 108 a gyarló ember vágyaink száma, amelyek miatt nyomorúságba taszítjuk a világot. 108-szor kongatni a harangokat segít megszabadítani a bűnös szenvedélyektől, hogy megtisztítva nézzünk az új esztendő elébe.
Újévi üdvözlet
Vagyis a nengajou (年賀状), melyet postán/boltokban egyaránt lehet kapni, hagyományos újévi japán képeslap. Külön érdekessége, hogy némelyik egyben lottószelvényként is működik, tehát akár kézzel fogható prosperitást is ajándékozhatunk ismerőseinknek!
Újévi napsugarak
A hatsuhinode (初日の出) az újévi felkelő nap megtekintése szintén elterjedt újévi szokás, amit ezernyi másik opció mellett akár a Takao-hegy tetejéről, vagy éppen a Tokyo Tower-ről is meg lehet szemlélni, ha vesszük a fáradtságot, hogy eljussunk oda.
Jóllehet én kb. délben láttam meg az első napsugarakat, érdekességképpen a ragyogó időben először mutatta meg magát a Fuji a portám közelében. (Fotó: Dóczi Tamás)
Újévi szentélylátogatás
A hatsumode (初詣) során január 1-3. között elsősorban shintó szentélyek, másodsorban buddhista templomok felkereséséről van szó. A jószerencséért, jólétért, jó egészségért s úgy általánosságban minden jóért való fohászkodás céljából. Mi sem tettünk máshogy: Google Maps, közeli szentély. Voilá! Öt perc sétára a lakásunktól találtunk is egyet, mely mindeddig rejtőzködött, legfőképpen mert nem is kerestük. Nos, egy valamire érdemes lesz felkészülnünk, mégpedig az iszonyatos tömegre. Akár a helyi kis szentélyeknél is, mint a miénk, ahol egy órát álltunk sorba, mire a felértünk magához a szentélyhez. Cserébe viszont kaphatunk amazakét (甘酒), fermentált rizsből készült enyhén vagy egyáltalán nem alkoholos, ám annál édesebb újévi italt.
Tavaly januárban az egyik leghíresebb tokiói buddhista templomban, a Sensoujiben jártunk, ott készítettük ezt a képet egy üveggolyóval. (Fotó: Dóczi Tamás)
Újévi ajándékszatyor
Fukubukuro (福袋) lesz a megfejtés a fentebbi alcímre, ami voltaképpen egy jóféle zsákbamacska. Egy szatyor előre összeállított termékekből (többnyire ruha), jóval a szokványos áron alul kínálva az újévi leértékelések során. A fukubukuro szokást állítólag a Ginza Matsuya áruháza kezdte még az 1900-as évek elején, bár az nem bizonyos, hogy akkoriban is az újévhez kapcsolódott mint manapság.
A látszólag derűsen lángra lobbant hölgy a valóságban nem lobbant lángra, csak pont a tűzrakás előtt állt. A háttérben a szentélyt látogatók hosszú sora kígyózik. (Fotó: Dóczi Tamás)
A japán újévnek sajátos ünnepi hangulata van. Ha az újévi napsugarakat fogadni nincs is ambíciónk, Tokió híres szentélyeit a nagy tömeg ellenére is érdemes lehet felkeresni, ha más nem már az amazaké miatt is.
Újévi templomlátogatók gyújtanak füstölőket Sensoujinél. (Fotó: Dóczi Tamás)
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: A japán újév hagyományai
