Földrengés, El Niño, vulkánkitörés – nem mondhatnám, hogy a legbiztonságosabb földrészen élek, viszont az Andokban, abba a kisvárosban, ahol én lakom, nem sok minden jut el ezekből, vagy csak kis mértékben. Az április 16-i hatalmas erejű földrengést követően az ember sok mindent átgondol az életéről, de nézzük meg azt is, hogy milyen természeti katasztrófákkal találkozhatunk Ecuadorban és hogyan lehet rá felkészülni, illetve védekezni ellene, ha lehet egyáltalán.
1. FÖLDRENGÉS
Az írásomat a tegnapi hatalmas erejű földrengés ihlette meg: életem első földrengése volt. Szombat este mi mást csináltunk volna, mint haverokkal partiztunk épp, szóval amit először éreztem az a szédülés volt, és egyből azt hittem, hogy valamit összeettem-ittam és mindjárt elájulok. A következő (egyébként horrorfilmbe illő jelenet) az ajtólengés volt, ami magától kinyílt, futok ki, azt hittem, valaki ismerős beszélget a kapunál, csak valamiért még nem jön be a lakásba. Ahogy kiértem, látom, hogy az összes szomszéd az ajtófélfába kapaszkodik, akkor esik le, hogy hoppá, földrengés van! Még egy viszonylag ijesztő dolog: a vezetékek úgy mozognak a környéken, mintha óriási erejű vihar tombolna – csakhogy szélcsend van!
Az egész nem tartott tovább 5-10 percnél, mégis, még most is egy picit sokk hatása alatt vagyok. Nem azért, mert nálunk erős volt (még nem sikerült adatokat találnom, de semmi nem esett le vagy törött össze, ezért úgy 3-4-es erősségűre tippelünk a lakótársaimmal), és a parttól is messze lakunk: az epicentrum több mint 400 kilométerre van tőlünk (Muisne-Loja, ha a térképet kicsinyíted, látni fogod Loját, az epicentrum Pedernales városához közel volt).
Talán maga az érzés, hogy nem tudod kontrollálni ezt az óriási hullámvasutat, amin állsz, hogy mikor hagyja abba. Utórengést nem éreztünk. Szerencsére Lojában áramkimaradás sem volt, így egyből tudtam értesíteni az otthoniakat (ne a hírekből tudják meg). A parton katasztrófahelyzet van, ellentétes híreket hallunk állandóan: hol elrendelnek cunami riadót, hol nem. Rengeteg halott, több száz sebesült. A mobiltelefonszolgáltatók ingyenes perceket és sms-eket biztosítanak mindenkinek, hogy tudjuk értesíteni a hozzátartozókat. A parti régiókban szükségállapotot hirdettek.
Lojában viszont jól vagyunk, köszönjük.
Hogyan védekezzünk?
Minél magasabban és minél beljebb a szárazföldön laksz, annál jobb: földrengés esetén a parti régiók a legsújtottabb területek. Persze, minden az epicentrum helyétől függ, azért nagyon erősek voltak a rengések, hogy több száz kilométerrel odébb, 2500 méter magasan is éreztük… (Loja 2250 m magasan helyezkedik el). A helyi tudósítás is állandóan azt mondja, hogy amíg az utórengéseket várjuk, mindenki meneküljön lehetőleg magasabb régiókba (az éjszaka folyamán nem volt több utórengés).
A legfontosabb óvintézkedés ilyenkor, hogy az ajtófélfában álljunk, hiszen az a legstabilabb pont a lakásban, még ha a többi szoba be is omlik. Ha épületen belül tartózkodunk, és nincs lehetőség a szabadba menni vagy az ajtófélfába beállni, mindenképpen keressünk valami nehéz tárgyat, amit a fejünk fölé tudunk emelni, védve azt.
Pedernales városától nem messze volt az epicentrum
2. EL NIÑO
Ami a chilei sivatagot virágba borítja, az Ecuadorba állandó esőt hoz. Igaz, a téli szezon alapvetően esősebb és olyan érzés, mintha egy végeláthatatlan áprilisba csöppennél hónapokig (süt a nap – esik az eső, mindez óránként váltja egymást), az El Niño ideje alatt viszont gyakrabban vannak áradások.
Andokban nagyon gyakoriak a földcsuszamlások, sok helyen lezárt utakkal találkozunk, omlásveszély vagy az utak minősége miatt. Lojában egyetlenegyszer tapasztaltam áradást, amikor egy napig folyamatosan esett és a házunk melletti folyó is majdnem kiöntött.
Hogyan védekezzünk?
Ha a lakás nem ázik be, az az ideális. A legtöbb víz úgyis visszafolyik a folyóba (Lojában elég meredekek az utcák, és a völgyben mindig van egy folyó). A folyómedret folyamatosan kotorják, ilyen esetekre, hogyha nagyok az esőzések, még véletlenül se öntsön ki. Nagy esőzések idején a keleti provinciákba nem ajánlatos utazni, hegyomlás, földcsuszamlás veszélye miatt. Ezt megelőzendően sok utat lezárnak.
Helyi közlekedés: működik, hirtelen minden utcában felbukkan egy-egy taxi. Vízálló ruha, gumicsizma ilyen esetekben előny. Hatalmas esőzések esetén a városban található üzletek bezárnak, az utcák villámgyorsan kiürülnek.
Képünk illusztráció. Esőerdő Ecuadorban (Fotó: Flickr/A. Davey)
3. VULKÁNKITÖRÉS
Az országban több aktív vulkán van, ezek közül három az elmúlt fél évben meglehetősen aktív volt: Cotopaxi, Pichincha és Tungurahua. A Cotopaxi szeptember óta köpdösi a hamut és a lávát, a Tungurahuának márciusban volt egy nagyobb kitörése, a legaktívabb Pichincha vulkán havi 7-14 kilométeres kitörései már nem is bírnak hírértékkel Ecuadorban. Szükségállapotot csak szeptemberben és márciusban rendeltek el: szeptemberben a Cotopaxi miatt, ami azért is volt veszélyes, mert több éve már szunnyadt. Az itt élő emberek szerint a Cotopaxira az elkövetkezendő 50 évben nem lehet majd kirándulni menni, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy a vulkán ismét elszunnyadjon egy kicsit és az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba, ugyanis a hegy tetején lévő hó a kitörés következtében megolvadt, így nemcsak lavinát, de alsóbb területeken áradásokat is okozott.
Hogyan védekezzünk?
Ne éljünk vulkán közelében. Ez így viccesen hangzik, de tényleg ne. Sajnos más megoldás nincsen, a kitörésnek látható előjelei vannak, ha vulkán közelében élünk, minket is evakuálnak, így tehát mindenképpen jobb, hogyha Ecuadorban szeretnénk élni, nem a fent említett vulkáni hegyek lábainál keresünk szállást.
Ui.: a földrengés egyik hatása lehet még, hogy a Chimborazo – Mount Everest vita lezárulhat: tegnap óta valószínűleg a Chimborazo vezet, hiszen megint nőtt egy picit…
Uui.: Innen reméljük, hogy Japánban is jól vagytok! <3
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Eredeti cikk: Túlélni Ecuadort – A földrengéstől a vulkánokig
