Feltett szándékod, hogy végre valahára valóra váltod a legszebb álmod, és elmész körbeutazni a világot, vagy legalábbis mindig is nagyon kíváncsi voltál Baranya megyére. Van egy kis összekuporgatott pénzed, vettél egy hátizsákot, esetleg repülőjegyet is, de azért alapvetően jó lenne, ha minél tovább tartana a pénzed. Aztán eszedbe jut, hogy egyszer egy haver már volt valakinél tök ingyen, és hogy az mekkora élmény volt. Mi is volt az oldal neve? Valami szörfölés?
Szokásom dicsérni a franciákat, mert valljuk be: elég sok területen jeleskednek, így nemcsak a gasztronómiájukkal, hanem filmjeikkel is képesek elkápráztatni a világot. Rengeteg tehetséges és ismert francia színész van, akiket volt szerencsénk a magyar csatornák képernyőin keresztül is megismerni. Ki ne ismerné például Louis de Funès-t, Jean Renót vagy Christian Clavier-t? Emlékszem, fiatalabb koromban, amikor még keveset tudtam a francia kultúráról, a lelkem mélyén már első látásra belehabarodtam a francia filmekbe és olykor a színészekbe is. Legtöbbször ezek csak plátói szerelmek voltak, de többnyire a színészek játéka varázsolt el a és nem konkrétan a megjelenésük. Most pedig nosztalgiázás gyanánt egy csokorba szedtem a számomra kedves és felejthetetlen vígjátékok listáját, amibe nektek is érdemes belenézni!
A majd egy évtized élelmiszeriparban töltött éveim során egyszer sem mutatkozott akkora igény a "halal" deklarált termékek, alapanyagok iránt, mint napjainkban. Természetesen ez a jelenség egyáltalán nem új keletű, viszont a kereslet most rohamos ütemben nő.
Nyilván sok szülőben fogalmazódik meg ez a kérdés, mielőtt „belerángatja” a gyerkőcöket is egy huzamosabb, akár hosszú évekig tartó külföldi tartózkodásba. Elkezdődik a latolgatás, a gyerekek érdekeit szolgáló érvek felsorolása. Sok minden van, amit már ilyenkor, a külföldi élet tervezgetésekor is tud az ember, de sok minden csak menetközben, az idő múlásával adódik hozzá ehhez a listához. A múltkor megírtam, hogy szerintem "Mit veszel el a gyermekedtől" kicsit, hangsúlyozom: csak kicsit, ha külföldre költöztök; most lássuk a naposabb oldalt: mit adsz a gyermeknek egy külföldre költözéssel?
Görögország. Ha csak pár fogalommal kellene jellemezni ezt a mediterrán országot, akkor biztosan a gazdag ókori történelem és kultúra, a napfény, a homokos tengerpart, a tradicionális görög konyha, az emberek vendégszeretete és az Akropolisz jutna elsőre eszünkbe. Sokaknak volt már szerencséjük eljutni Görögországba, ott tölteni pár napot, esetleg néhány maradandó hetet is. Ez idő alatt megismerkedhettek kicsit az országgal, ellátogathattak a főbb nevezetességekhez, belekóstolhattak a görög gasztronómiába, kiélvezhették a napsütést és a tenger lágy habjait, viszont nem láttak bele a görög emberek életmódjába és szokásaikba. Egy olyan mindennapba, aminek a kávé elmaradhatatlan része!
A kisebbségi jogokkal foglalkozó Minority Rights Group International újságíró kurzusának résztvevőjeként közel három hetet tölthettem el a dél-ázsiai Nepálban. Az ott készült fotóimmal az ország megannyi arcát igyekszem bemutatni: földrengés és elképesztő szegénység, a világ legmagasabb hegycsúcsai és trópusi esőerdő, 120 beszélt nyelv és közel 100 különböző népcsoport, hinduk és buddhisták, mindez egy másfél magyarországnyi területen.
A külföldön élés nagy kaland. Az otthon maradottak valahogy úgy látják és képzelik, hogy az, aki külföldön él, megszabadul minden hétköznapi gondjától, maga mögött hagyja az összes problémáját. Pedig ez néha köszönő viszonyban sincs a valósággal. A külföldi lét új, ezidáig ismeretlen problémákat generál. Rengeteget. Ha pedig gyerek is részese a nagy kalandnak, akkor még többet.
Április 21-én ünnepeljük a királynő 90. születésnapját. A király vagy királynő hivatalos születésnapi ünnepségét azonban mindig egy júniusi szombaton tartják, tulajdonképpen azért, mert akkor garantáltan jobb az idő a “Birthday Parade”-re. Viktória királynő fia Eduárd király például november 9-én született. De hát ki akarna bármit is ünnepelni egy borongós őszi ködös napon? (Mondjuk én: ha pezsgő van, minden van, de kétlem, hogy a királyi család is így gondolkodna.) De hogyan ünnepel a királynő, vagyis egy kilencven éves dédnagymama?
Nepál a világ egyik legszegényebb országa, amelyet egy súlyos földrengést követően alkotmányos krízishelyzet is sújt. 2015 szeptemberében az ország új alaptörvényének elfogadásakor még úgy tűnt, végre javulhat a dél-ázsiai állam helyzete. Hamar kiderült azonban, hogy a gyorsított eljárással elfogadott alaptörvény újabb problémákat hozott, mivel az alkotmányozási folyamatból kirekesztett madhesi népcsoport lezárta a Nepál és India közötti határszakaszt, megbénítva ezzel az ország üzemanyag- és gázellátását. A több hónapig tartó blokád országszerte komoly fennakadásokat okozott, a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapásokban pedig több mint negyvenen vesztették életüket. A madhesik idén februárban végül engedtek a nyomásnak, és 135 nap után átmenetileg feloldották a határzárat. Követeléseiket azonban továbbra sem véglegesítették az új alkotmányban, így bármikor újabb tüntetések robbanhatnak ki.
Első bejegyzésemben már érintőlegesen felmerült a munkavállalás jogi háttere, habár az az írás akkor a gyakorlati részét járta körbe annak, hogy milyen is itt élni. Ugyanakkor a jogi háttér legalább olyan fontos, hanem fontosabb, mint az, hogy mennyire élhető egy olyan ország, mint Katar. A helyzet az, hogy egy helyen, ahol minden a külföldi munkaerőről, az expatról szól, nyilván kell egy olyan kemény rendszer, amivel helyettesíteni tudják a lakosok hazafias érzelmeit. Vagyis inkább kitölteni annak hiányát. Ennek köszönhetően született meg a Perzsa-öböl menti országok szellemi gyermeke, a Kafala rendszer.