Grazban Dunát, vagyis Murát lehetne rekeszteni a kávézókkal, és a nagy kínálat miatt olykor nehéz a választás. Ha esetleg erre járnátok városnézőbe, vagy ha itt laktok, de még nem fedeztétek fel a belváros kávézóit, itt egy személyes ajánló. Mindegyik hely a belvárosban van, szóval ha az Uhrturm megmászása előtt szükségetek lenne egy kis erősítésre, vagy csak összefutnátok egy kis koffeinnal dúsított lélekápolásra a barátokkal, ide térjetek be.
Ismét egy nagyon érdekfeszítő tárlat indult Tokióban. Kuniyoshi és Kunisada, az ukiyo-e utolsó nagy mágusainak műveiből nyílt kiállítás a Bunkamura Museum of Art rendezésében. Az ukiyo-e műfajáról már korábban is írtunk. Jelentőségéről annyit, hogy az Edo-korban (1603–1868) TV, internet és divatmagazinok hiányában e sajátos műfaj közvetítette a legújabb divatot, popkultúrát, szórakoztatást. A két mester pedig igencsak tevékenyen vette ki a részét ukiyo-e művek gyártásában. Mi több, az éra legnépszerűbb művészei közt tartották őket számon.
Az étel nem játék - mondta gyerekkorunkban édesanyánk. Majd ezzel a lendülettel elénk tolt egy kistányérnyi kiflis-kolbászos-paradicsomos katonát, ami a biztonság kedvéért sárga, piros, és zöld műanyag kardokkal volt átszúrva. Majd ha ez még nem lett volna elég, akkor néha dobpergések közepette adta szánkba egyesével ezeket a falatokat. Ennyit arról, hogy ki mondta kinek, hogy az étel nem játék. De persze ettől még a világ egyik legjobb dolga felnőtt fejjel is hazai pályán enni, családi körben, akár csak egy jó kolbászos szendvicset, esetleg egy klasszikus magyar vasárnapi szentháromságot (húsleves-rántott hús-almás pite) vagy bármit. Időnként azért az sem rossz, ha legalább azt tudjuk, hogy mire számítsunk idegenben, a világ különböző pontjain. Ebben segít ez az összeállítás. Összegyűjtöttük azokat a helyeket Perutól Kongóig, Helsinkitől Tarantóig, ahol valóban érdemes elkölteni egy ebédet - és ezzel együtt némi pénzt is -, anélkül, hogy távozás után megbánnánk a kalandot.
Nepálról általában még a tájékozottabb utazónak is csupán a Mount Everest (Csomolungma), Buddha szülőhelye és a magaslatokat összekötő színes imazászlók jutnak eszébe, de az ország sokkal több ennél. Kevésbé ismert, hogy a dél-ázsiai államban több mint száz, különböző vallású és nyelvű népcsoport él együtt egy másfél magyarországnyi területen. Én nem a Himalájáért, hanem ezért az elképesztő kulturális sokszínűségért utaztam ide a kisebbségi jogok védelmével foglalkozó Minority Rights Group International jóvoltából.
Chicago az Egyesült Államok 3. legnagyobb városa New York City és Los Angeles után szorosan, több, mint 2 millió 700 ezer lakosával. A Vészhelyzetből jól ismert város a Midwest régióban, Illinois államban, a Michigan-tó partján fekszik. A tó hatásának köszönhetően állandóan szeles Windy City-nek (Szeles Város) becézett Chicago egy nagyon izgalmas város rengeteg kikapcsolódási, kulturális és szórakozási lehetőséggel, amelyek közül sok ingyenes. Hogy ingyenes? Igen, itt is van 10 példa, mit csinálhatsz, ha spórolni szeretnél.
Tizenöt-tizennyolc éves koromban megboldogult nagyapám, a fater, ritka találkozásaink alkalmával nem vesztegette sokat az időt, mindig egyből a lényegre tért. Soha nem mulasztotta el megkérdezni, hogy van-e már barátnőm, vagy hogy hány nyelven beszélek? Amikor utóbbira válaszoltam, hogy németül és angolul tanulok, az ő válasza menetrendszerűen a következő volt: tanuld a németet, mert ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz!
Létezik Vilniusban egy kerület, amit szabadúszó művészek és hippik laknak: nem csak egyszerű városrész, hiszen lakói büszkék köztársaságukra. Mi több: önálló alkotmányuk és pénzük is van! Ez az Užupis nevű része a városnak, amely a trombitáló angyal szobra és a régi, szovjet lepukkant ipari rész között, a Vilna folyó mellett terül el.
Nagy összegekben mernék rá fogadni, hogy a címről mindenki a vodkára asszociált először. Nem leszek teljesen ünneprontó, ezért arról is szó lesz majd, azonban kezdjük valami olyannal, ami után még vezethetünk is, és ami egy sokkal kellemesebb függőséget okoz.
Lima, Miraflores… gyönyörű modern épületek, előkelő klubok, mesés parkok, pálmafák tövében padok tengeri kilátással. Luxus éttermek, melynek falait a tenger hullámai korbácsolják… De mit találunk a turista negyed határait átlépve?
Londonban ha valamit nagyon jól lehet csinálni, az a turistáskodás. Három éve élek itt, de még mindig úgy érzem, nem láttam semmit, még mindig annyi minden felfedezni való vár, hogy soha az életben nem fogom azt mondani: I am a Londoner. Még mindig turista vagyok, szerintem örökre az is maradok. Ami azért jó is, mert így nem felejtem el a többi sorstársamat, akik hasonlóan éreznek, vagy tényleg csak átutazóba érkeznek ide. Nekik (is) szól az alábbi összeállítás az alternatív látnivalókról. Persze a Buckingham-palota, Hyde Park, Big Ben, és a Tower Bridge is mind nagyon fontosak, de van Londonnak egy másik arca is. Tulajdonképpen még annál is több, de egyelőre maradjunk a kezdő turista szinten. Majd később jönnek tőlem az underground fetish bulikat és a jamaikai twerk versenyeket bemutató cikkek. (Csak vicceltem.) (Barbadosi.)