HM!-összeállítás

Szóval 300. Ezt is megértük. Június 16. óta ez a háromszázadik cikk a Hello Magyarok! történetében. Először arra gondoltunk, hogy egy ömlengős "Kösz, hogy velünk vagytok!"-típusú írással lepünk meg benneteket (és magunkat is), de aztán végül úgy döntöttünk, hogy sokkal hasznosabban is elrabolhatjuk az életetekből azt a pár percet, amíg ennek az írásnak a végére értek. A nyerőszám ettől még marad a 300. Arra kértük szerzőinket, hogy szedjék össze, mire is lehet elég a lakóhelyükön 300 egységnyi helyi fizetőeszköz. A beszámolók alapján van, ahol az élet császára lehetsz (nem), van, ahol pedig csak egy komolyabb ásításra (se) nagyon futja. A listát a 2015. szeptember 30-án érvényes, magyar forinthoz viszonyított valutaárfolyamok (forrás: xe.com) alapján állítottuk össze, csökkenő sorrendben. Azonos pénznemű országok esetén pedig az ABC-sorrend volt a meghatározó. Sose találnátok ki, hogy melyik ország szerepel majd a cikk végén.

Messziről Jött Ember

Nem azért, mert minden vágyunk ez volt.  Egyáltalán nem. Persze, van köztünk olyan is, aki szeretett volna megismerni egy új országot vagy álmai városába akart költözni. De nem ez a jellemző. Hanem az, hogy nem volt más választásunk.

Amikor megjelenik egy statisztika, hogy az adott évben éppen hány magyar döntött úgy, hogy külföldön próbál szerencsét vagy megjelenik egy cikk arról, hogy ki és miért hagyta el Magyarországot, mindig jönnek olyan kommentek, hogy a kivándorlók hazaárulók, gyávák, anyagiasak és egyébként is: menjenek csak, senkinek nem fognak hiányozni.  Szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy ennek az írásnak is ez lesz a sorsa. És ha egy kis szerencsém van, akkor az is, hogy azért egy kicsit mindenki elgondolkozik rajta, mielőtt az első hazaárulós hozzászólást megírja.

Úgyhogy előre is köszönöm, hogy megtisztelsz engem és néhány százezer honfitársadat azzal, hogy megismersz minket, az indokainkat és végiggondolod a következőket:

Fiers Gábor

8 óra vezetés, 8 óra sörözés, 8 óra (le)vezetés - nagyjából erre készülj, ha Budapestről kocsival indulsz el az Oktoberfestre. Az egyik legfontosabb dolog, hogy ehhez a programhoz be kell palizni egy barátodat, aki nem szereti a sört, de legalábbis hajlandó egy korty elfogyasztása nélkül vezetni. Mert őrült lesz hangulat, meg ezek a németek, na és persze a csajok és a dekoltázsok, és különben sem látott még ilyet sose. Én tavaly ott voltam és tényleg minden stimmel a fenti felsorolásból – kivéve az, hogy én voltam a pali.

De mégis hogyan is képzeljünk el egy ilyen helyet? Kezdjük ott, hogy Magyarországon ilyen nincs. Aki járt már a Párizsban található (vagy bármely másik) Disney-ben, annak szerintem nagyjából van elképzelése róla. Nos, én a Budapesti Vidámparkban is (ami ugye már tudomásom szerint nincs) 4 évesen jártam utoljára, azóta pedig csak itt, Coney Islanden találhatóban voltam. Egyébként nagyon jó egész napos kikapcsolódás ez. Van itt minden, mint a búcsúban. Egymás hegyén-hátán vannak a kajáldák, a különböző nyerőjátékok. Ilyen például, amikor püfölni kell a vakondot és nyersz egy óriásplüsst, vagy éppen vízzel kell beletalálnod a célpontba, esetleg egy kalapáccsal vered a földön lévő gombot és annak aránya fejében nyersz, hogy milyen magasra megy fel a golyó. Vannak egészen kis gyerekek részére kialakított kis hullámvasutak, körhinták, szóval minden, minden, de tényleg minden. A Six Flags azonban leginkább a felnőttekre specializálódott.